17 Sion kinyújtja a kezét,de nincs vigasztalója.Elnyomókat rendelt az ÚrJákób ellen körös-körül:tisztátalan lett közöttükJeruzsálem.
18 Igazságos velem az Úr,mert szembeszálltam parancsával.Halljátok meg mind, ti, népek,és lássátok fájdalmamat:szüzeim és ifjaimfogságba mentek.
19 Hívtam azokat, akik szerettek,de ők cserbenhagytak.Papjaim és véneimelpusztultak a városban,miközben ennivalót keresgéltek,hogy erőre kapjanak.
20 Nézd, Uram, milyen nyomorult vagyok!Háborog a bensőm,vergődik bennem a szívem,mert nagyon engedetlen voltam.Ott kint a fegyver öli gyermekeimet,otthon a halál.
21 Hallották, hogy sóhajtozom,de nem volt vigasztalóm.Minden ellenségem hallott a bajomról,és örvendezett, hogy így cselekedtél!Majd ha elhozod a napot, amelyet kitűztél,úgy fognak járni, ahogyan én!
22 Jusson eléd minden gonoszságuk,és bánj velük úgy,ahogyan velem bántálminden vétkem miatt!Bizony, sokat sóhajtozom,és beteg a szívem!