10 Némán ülnek a földönSion leányának vénei,port hintettek a fejükre,zsákruhába öltöztek;lehorgasztják fejüketJeruzsálem szüzei.
11 Szemem könnybe borult,bensőm háborog,a földre roskadtamnépem leányának romlása miatt,mert elalélt csecsemő és kisdeda város terein.
12 Azt kérdik anyjuktól:Hol van kenyér, hol van bor?Elalélnak, mint a halálra sebzetteka város terein,kilehelik lelküket anyjuk kebelén.
13 Kihez mérjelek, kihez hasonlítsalak,Jeruzsálem leánya?Kinek a példájával vigasztaljalak,Sion szűz leánya?Romlásod nagy, mint a tenger,ki gyógyíthatna meg?
14 Prófétáid hiábavaló látomásokkalámítottak téged!Nem leplezték le bűnödet,hogy fordítsanak sorsodon,hanem hiábavaló látomásokkalfélrevezettek téged.
15 Összecsapják kezüket miattad,akik arra járnak.Fölszisszennek, és fejüket csóváljákJeruzsálem leánya miatt:Erről a városról mondták,hogy szépsége tökéletes,és az egész föld öröme?
16 Föltátotta rád a szájátminden ellenséged.Fölszisszentek, fogukat csikorgatták,és ezt mondták: Elpusztítottuk!Erre a napra vártunk,megértük, megláttuk!