14 Prófétáid hiábavaló látomásokkalámítottak téged!Nem leplezték le bűnödet,hogy fordítsanak sorsodon,hanem hiábavaló látomásokkalfélrevezettek téged.
15 Összecsapják kezüket miattad,akik arra járnak.Fölszisszennek, és fejüket csóváljákJeruzsálem leánya miatt:Erről a városról mondták,hogy szépsége tökéletes,és az egész föld öröme?
16 Föltátotta rád a szájátminden ellenséged.Fölszisszentek, fogukat csikorgatták,és ezt mondták: Elpusztítottuk!Erre a napra vártunk,megértük, megláttuk!
17 Véghezvitte az Úr, amit eltervezett,valóra váltotta, amit megmondott,amit régóta elrendelt:rombolt, és nem kímélt;örömöt szerzett ellenségeidnek,ő növelte meg támadód hatalmát.
18 Szívük az Úrhoz kiáltottSion leányának várfala miatt.Patakként áradjon a könnyedéjjel és nappal!Ne csillapodj,ne hagyj a szemednek nyugalmat!
19 Kelj föl, jajgass az éjszakában,az őrködés kezdetén!Öntsd ki szívedet, mint a vizet,az Úr színe előtt!Emeld föl hozzá kezeidetgyermekeid életéért,akik elaléltak az éhségtőlminden utcasarkon.
20 Nézd, Uram, és lásd meg azt,akivel így bántál!Miért kell az asszonyoknak megenniükgyermekeiket, dédelgetett csecsemőiket?Miért gyilkolják az Úr szentélyébena papot és a prófétát?