49 Szemem szüntelen könnyezik,megállás nélkül,
50 míg le nem tekint, és meg nem látjaa mennyekből az Úr.
51 Fáj a lelkem, ha látomvárosom lakóinak sorsát.
52 Vadásztak rám, mint a madárra,ellenségeim ok nélkül.
53 Verembe taszítottak engem,és köveket dobtak rám.
54 Összecsapott a víz a fejem fölött,már azt mondtam: Elvesztem!
55 Segítségül hívtam nevedet, Uram,a verem mélyéről.