17 Már a szemünk is belefáradt,vártuk a segítséget, de hiába;őrhelyünkről lestük a népet,amely nem hozott szabadulást.
18 Minden lépésünket figyelték,az utcára se mertünk kilépni.Elközeledett a vég,letelt az időnk, eljött a vég!
19 Gyorsabbak voltak üldözőink,mint sasok az égen.A hegyeken hajszoltak bennünket,a pusztában leselkedtek ránk.
20 Az Úr fölkentje, éltető leheletünk,foglyul esett vermükben,pedig azt gondoltuk,hogy oltalma alattélhetünk a népek között.
21 Örülj, örvendezz, Edóm leánya,aki Úc földjén laksz!Hozzád is odakerül még a pohár,te is lerészegedsz,és pőrére vetkőzöl.
22 Véget ért büntetésed, Sion leánya,nem maradsz tovább a fogságban!De a te bűnödet, Edóm leánya,számon kéri az Úr,és leleplezi vétkeidet.