1 Az utolsó napokbanaz Úr házának hegyeszilárdan fog állni a többi hegy fölött,és kimagaslik majd a halmok közül.Özönlenek hozzá a népek.
2 Eljön a sok nép, és ezt mondják:Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére,Jákób Istenének házához!Tanítson minket útjaira,hogy az ő ösvényein járjunk.Mert a Sionról jön a tanítás,és az Úr igéje Jeruzsálemből.
3 Igazságot szolgáltat majd valamennyi nép között,ítéletet hoz a távoli,erős nemzetek ügyében.Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak,lándzsáikból pedig metszőkéseket;nép a népre kardot nem emel,hadakozást többé nem tanul.
4 Mindenki a saját szőlőjébenvagy fügefája alatt ülhet,és senki sem háborgatja őket.Maga a Seregek Ura mondta ezt!
5 Ha minden nép a magaistenének nevében jár is,mi az Úrnak, a mi Istenünkneknevében járunk mindörökké.
6 Azon a napon – így szól az Úr –összeszedem a sántákat,összegyűjtöm a szétszórtakat,akikre veszedelmet hoztam.
7 A sántákból gyűjtök maradékot,a gyengékből egy erős nemzetet,és az Úr uralkodik fölöttüka Sion hegyénmostantól fogva örökké.
8 És te, őrtornya a nyájnak,Sionnak várhegye!Visszatér hozzád, és helyreálla régi hatalom,Jeruzsálem királysága.
9 Miért kiáltozol annyira?Talán nincs királyod?Vagy elveszett a tanácsadód,hogy rád tört a vonaglás,mint a szülő nőre?
10 Gyötrődj és kínlódj, Sion leánya,mint a szülő asszony!Mert el kell hagynod a várost,a mezőn fogsz tanyázni,Babilóniába kell menned.Onnan menekülsz majd meg,ott vált meg téged az Úrellenségeid kezéből.
11 Most sok nép gyűlt össze ellened.Ezt mondják: Elbukott!Megvetéssel nézhetünk a Sionra!
12 De ők nem ismerikaz Úr gondolatait,és nem értik tervét.Hiszen ő gyűjtötte össze őket,mint kévéket a szérűre.
13 Indulj és csépelj, Sion!Mert olyanná teszem szarvaidat,mint a vas,patáidat pedig olyanná,mint az érc.Összezúzod a sok népet,szerzeményüket az Úrnak áldozod,vagyonukat az egész föld Urának.
14 Vagdosd magad össze gyászodban,mert ostromot indítottak ellenünk!Bottal verik arcul Izráel bíráját.