Prédikátor 8 RÚF

A felsőbbségnek engedelmeskedni kell

1 Kicsoda elég bölcs,és ki tudja megmagyarázni a dolgokat?A bölcsesség derűssé teszi az ember arcát,és kemény arcvonásai megenyhülnek.

2 Szerintem a király parancsátmeg kell tartani,már csak az Istenre tett eskü miatt is.

3 Ne hagyd el őt elhamarkodottan,ne állj rá semmi rosszra,mert mindent meg tud tenni, amit akar!

4 Mert a király szava hatalmas,és ki mondhatná neki: Mit művelsz?

5 Aki a parancsot megtartja,nem ismeri meg a veszedelmet,mert a bölcs ember tudja,hogy eljön az ítélet ideje.

6 Minden dolognak megvan az ideje,amikor megítélik,mivel elhatalmasodottaz emberi gonoszság.

7 Senki sem tudja, hogy mi fog történni,mert ki tudná megmondani neki:mi hogyan lesz?

8 Az ember nem tudjahatalmában tartani a szelet,bezárni sem tudja a szelet,és senkinek sincs hatalmábanmegszabni halálának idejét.Háború idején nem engednekszabadságra senkit,és a bűn nem menti meg azt,aki elkövette.

Az istenfélelem megvigasztal

9 Ilyeneket láttam, figyelmemet azokra a tettekre irányítva, amelyeket olyankor követnek el a nap alatt, amikor egyik ember a másik rovására hatalmaskodik.

10 Így láttam, hogy a bűnösöknek temetést rendeztek, amikor meghaltak; de eltávolították a szent helyről azokat, akik becsületesen éltek, és elfelejtették őket a városban. Ez is hiábavalóság!

11 Mivel nem ítélkeznek hamarosan a gonosz tettek fölött, azért van tele az emberi szív gonosz indulattal,

12 úgyhogy a vétkes százszor is követhet el gonosztettet hosszú időn át. De én mégis tudom, hogy az istenfélőknek lesz jó dolguk, mert félik őt.

13 A bűnösnek azonban nem lesz jó dolga, és élete nem nyúlik hosszúra, mint az árnyék, mivel nem féli az Istent.

14 Van ilyen hiábavalóság is, ami a földön történik: Vannak igazak, akikkel úgy bánnak, mint a bűnösökkel; és vannak bűnösök, akikkel meg úgy bánnak, mint az igazakkal. Azt mondom, hogy ez is hiábavalóság.

15 Ezért az örömöt dicsérem, mert nincs jobb dolog az ember számára a nap alatt, mint ha eszik, iszik és örül, és ez kíséri munkáját egész életén át, amelyet Isten adott neki a nap alatt.

16 Azután arra irányítottam figyelmemet, hogy megismerjem a bölcsességet, szemügyre véve azokat a foglalkozásokat, amelyeket úgy űznek a földön, hogy az embereknek sem éjjel, sem nappal nem szállhat álom a szemére.

17 Úgy láttam, hogy az ember nem képes kiismerni Isten sokféle tettét, azokat a tetteket, amelyek a nap alatt történnek. Az ember ugyan fáradozik azon, hogy kikutassa, mégsem tudja kiismerni. Még ha azt mondja is a bölcs, hogy már tudja, akkor sem képes kiismerni.

fejezetek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12