1 Ó, ti ostoba galaták! Ki tudott ennyire becsapni titeket?! Hiszen úgy írtuk le Jézus Krisztus kereszthalálát, mintha a szemetek előtt feszítették volna meg őt!
2 Csak azt szeretném megtudni tőletek: vajon azért kaptátok-e a Szent Szellemet, mert megtartottátok a Törvény előírásait, vagy pedig azért, mert mikor meghallottátok az örömhírt, hittetek benne?
3 Hogyan lehettek ennyire ostobák, hogy a Szent Szellemben elkezdett új életeteket most emberi erővel akarjátok folytatni?!
4 Olyan sok minden történt veletek! Talán minden hiába volt?! Remélem, hogy nem!
5 Mit gondoltok, Isten azért adja Szent Szellemét nektek, vagy azért munkálkodik hatalmas csodákkal köztetek, mert megtartottátok a Törvény előírásait? Nem! Azért teszi mindezt, mert mikor meghallottátok az örömhírt, hittetek benne.
6 Isten beszéde ezt mondja: „Ábrahám hitt Istenben, Isten pedig elfogadta a hitét. Így lett Ábrahám Isten számára elfogadható.”
7 Értsétek meg tehát, hogy akik hisznek Istenben, azok Ábrahám igazi gyermekei!
8 Az Írás előre megmondta, hogy Isten a nem zsidókat a hitük által fogja elfogadhatónak tekinteni. Ezt az örömhírt Isten előre megmondta Ábrahámnak, amikor megígérte neki: „Rajtad keresztül áldom meg a Föld minden nemzetségét.” Ezt Ábrahám elhitte, ezért Isten megáldotta őt.
9 Sőt, a hívő Ábrahámmal együtt azokat is mind megáldja, akik hasonlóképpen hisznek.
10 Viszont, akik abban bíznak, hogy a Törvény előírásainak megtartása teszi őket Isten számára elfogadhatóvá, azokra átok nehezedik, amint meg van írva: „Átok sújt mindenkit, aki nem engedelmeskedik mindenben a Törvény előírásainak.”
11 Világos tehát, hogy a Törvény megtartása által senki sem lesz Isten szemében elfogadható, mert „aki hit által elfogadható lett Isten számára, az élni fog.”
12 A Törvény alapja azonban nem a hit. Éppen ellenkezőleg! Az Írás azt mondja: „Csak az élhet a Törvény által, aki megtartja azt.”
13 Krisztus azonban kiváltott bennünket a Törvény átka alól, amikor helyettünk vette magára az átkot. Az Írás ezt így magyarázza: „Átok sújt mindenkit, akit fára függesztve végeznek ki.”
14 Így az Ábrahámnak ígért áldás Krisztus Jézusban a nem zsidókra is érvényes, hogy hitük által megkapják a megígért Szent Szellemet.
15 Testvéreim, hadd mondjak most egy példát a mindennapi életből: egy érvényes szerződést senki sem érvényteleníthet, és nem is egészíthet ki.
16 Isten ígéretet tett Ábrahámnak és utódjának. Nem azt olvassuk, hogy „a te utódaidnak” többes számban, mintha sok emberről lenne szó, hanem egyes számban: „a te utódodnak”, aki maga Jézus Krisztus.
17 Ezzel azt szeretném megértetni veletek, hogy az Istennel kötött Szövetséget — amely már korábban is érvényes volt — a négyszázharminc évvel később adott Törvény nem tehette érvénytelenné. Így azután az Ábrahámnak tett ígéret érvényben maradt.
18 Ha ugyanis a Törvény megtartásáért kapnánk örökséget, akkor az nem függne az ígérettől. Isten viszont az Ábrahámnak tett ígérete alapján, és azon keresztül áldotta meg Ábrahámot.
19 Akkor tehát mi a Törvény célja? Azért kaptuk, hogy rámutasson azokra a bűnökre, amelyeket az emberek elkövetnek. A Törvény addig működött, amíg el nem jött Ábrahám utóda, akiről az ígéret szólt. A Törvényt Isten adta az angyaloknak, akik elhozták Mózesnek, aki közvetített Isten és az emberek között.
20 Közvetítőre azonban nincs szükség ott, ahol nincs két fél, Isten ugyanis egyetlen Egy.
21 Ez azt jelentené, hogy a Törvény Isten ígéretei ellen van? Szó sincs róla! Mert ha olyan törvényt kaptunk volna, amely képes életet adni az embereknek, akkor ezáltal válhatnánk Isten számára elfogadhatóvá.
22 Az Írás azonban azt mondja, hogy az egész emberiség a bűn rabságában él, és csakis a hit alapján kaphatják meg az ígéretet azok, akik Jézus Krisztusban hisznek.
23 Mielőtt azonban elérkezett ez a hit, a Törvény őrzött bennünket, és egészen addig raboskodtunk, amíg Isten meg nem ismertette velünk az eljövendő hitet.
24 Így tehát Krisztus megérkezése előtt a Törvény volt a Krisztushoz vezető nevelőnk, hiszen azóta már hit által válhatunk Isten számára elfogadhatóvá.
25 De miután ez a hit megérkezett, többé már nincs szükség arra, hogy a nevelőnk felügyeljen ránk.
26 Ti mindnyájan Isten gyermekei vagytok Krisztus Jézusban, és ez a hitetek által valósult meg.
27 Mivel mindenki, aki Krisztusba merítkezett be, Krisztust öltötte magára.
28 Ezért nincs többé különbség zsidó és görög, rabszolga és szabad, vagy férfi és nő között, mert Krisztus Jézusban mindannyian egyek vagytok.
29 Mióta Krisztushoz tartoztok, azóta Ábrahám utódai vagytok. Isten ígérete szerint így örökösökké lettetek.