2 Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
3 Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
4 Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
5 Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
7 Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
8 Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.