18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!