22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.