5 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
6 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
7 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
8 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
9 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
10 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
11 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.