22 Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
23 Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
24 Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
25 Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
26 Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.
27 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
28 A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.