1 Így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az Úr:Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére,mátkaságod szeretetére,amikor követtél a pusztában,a be nem vetett földön.
3 Az Úr szent tulajdona volt Izráel,termésének a legjava.Akik ették, mind meglakoltak,rossz végük lett – így szól az Úr.
4 Halljátok az Úr igéjét, Jákób házaés Izráel házának minden nemzetsége!
5 Ezt mondja az Úr:Mi rosszat találtak bennem őseitek,hogy eltávolodtak tőlem?Hitványságok után jártak,és maguk is hitványakká váltak.
6 Nem kérdezték: Hol van az Úr,aki kihozott bennünketEgyiptom földjéről,és vezetett bennünket a pusztaságban,a sivár és szakadékos földön,a szikkadt és veszélyes földön,ahol nem járt senki,és ember nem lakott?
7 Dúsan termő országbahoztalak benneteket,hogy élvezzétek gyümölcsét és javait.De amikor bejöttetek,országomat tisztátalanná,örökségemet utálatossá tettétek.