1 Benjámin fiai,meneküljetek Jeruzsálemből!Fújjátok meg a kürtöt Tekóában,adjatok vészjelet Bét-Hakkeremben!Mert veszedelem fenyeget észak felől,és nagy romlás.
2 Elpusztítom Sion leányát,a szépet és gyönyörűségest.
3 Pásztorok jönnek ellenenyájaikkal együtt,sátrakat vernek körülötte,legeltet mindegyik, ahol csak éri:
4 Készüljetek a háborúra ellene,induljatok, vonuljunk föl délben!– Jaj nekünk, mert estére fordult a nap,és nyúlnak már az esteli árnyak!
5 Rajta, vonuljunk föl még az éjjel,pusztítsuk el palotáit!
6 Mert így szól a Seregek Ura:Vágjatok ki fákat, és emeljetektöltést Jeruzsálem ellen,a büntetésre ítélt város ellen,ahol csupa zsarolt javak vannak!
7 Ahogyan frissen tartja vizét a kút,úgy tartja ez frissen gonoszságát.Erőszakról és elnyomásról híres,mindenütt betegséget és sebeket látok.
8 Fogadd el a fenyítést, Jeruzsálem,különben el kell szakadnom tőled,és sivár, lakatlan földdé teszlek!
9 Így szól a Seregek Ura:Az utolsó szemig szedd meg,mint a szőlőt, Izráel maradékát,tedd rájuk kezedet,mint a szüretelő a vesszőkre!
10 Kinek mondjam el,kit hívjak tanúnak, hogy hallják?Körülmetéletlen a fülük,nem tudnak figyelni.Gyalázzák az Úr igéjét,nem lelik kedvüket benne.
11 Az Úr haragja tölt el engem,nem tudom már magamban tartani.Töltsd ki az utcán a gyermekekremeg az ifjak társaságára!Foglyul esik férfi és nő,öreg és aggastyán egyaránt!
12 Házaik másoké lesznek,földjükkel és feleségükkel együtt,ha kinyújtom kezemetaz ország lakóira!– így szól az Úr.
13 Hiszen apraja-nagyjamind nyerészkedésre adta magát,prófétája, papjamind hamisságot művel.
14 Népem romlását úgy gyógyítják,hogy könnyelműen mondogatják:Békesség, békesség!– de nincs békesség!
15 Szégyenkezniük kellene,mert utálatos, amit tettek.De nem akarnak szégyenkezni,és már pirulni sem tudnak.Azért elesnek az összeomláskor,elbuknak a megtorlás idején– mondta az Úr.
16 Így szól az Úr:Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét,kérdezősködjetek az ősi ösvények után,melyik a jó út, és azon járjatok,akkor nyugalmat találtok lelketeknek!De ők ezt mondták: Nem megyünk!
17 Őröket is állítottam föléjük,hogy figyeljenek a kürt szavára.De ők ezt mondták: Nem figyelünk!
18 Ezért halljátok, népek,és tudd meg te, gyülekezet,mi vár rájuk!
19 Halld meg, te föld!Íme, veszedelmet hozok erre a népre:saját gondolataik gyümölcsét,mert nem figyeltek beszédemre,és tanításomat megvetették.
20 Minek nekem a tömjén,mely Sebából érkezik,és a messze földről valójó illatú nád?Égőáldozataitok nem kedvesek,véresáldozataitok nem tetszenek nekem.
21 Ezért így szól az Úr:Buktatókat állítok e nép elé,és elbuknak bennükapák és fiak egyaránt,elpusztulnak a szomszédok és a barátok.
22 Így szól az Úr:Íme, egy nép jön észak földjéről,nagy nemzet kel föl a föld széléről.
23 Íjat és kopját ragadnak,kegyetlenek, nem irgalmaznak.Hangjuk zúg, mint a tenger,és lovakon nyargalnak.Mint harcosok sorakoznakellened, Sion leánya.
24 Hallottuk a hírét:kezünk elernyedt,szorongás vett erőt rajtunk,vonaglás, mint a szülő asszonyon.
25 Ne menj ki a mezőre,és ne járj az úton,mert ellenség kardja vár,és iszonyat mindenütt!
26 Népem leánya, öltözz zsákruhába,fetrengj a hamuban!Gyászolj, mintha egyszülöttedért tennéd,zokogj keservesen!Mert hirtelen eljöna pusztító ellenünk.
27 Népem megvizsgálójává,kutatójává rendeltelek,hogy megismerd és megvizsgáld életét.
28 Mindnyájan elvetemült lázadók,rágalmakat terjesztenek;közönséges réz és vas,az is mind hitvány.
29 Zihált a fújtató,de csak ólom került ki a tűzből;hiába a folytonos olvasztás,mert a gonoszoknem tisztíthatók meg.
30 Eldobnivaló ezüstnek hívják őket,mert az Úr elveti őket.