1 Az Úr igéje, amely Jeremiás prófétához szólt a népekről:
2 Egyiptomról; Nékó fáraónak, Egyiptom királyának a hadseregéről, melyet megvert Nebukadneccar, Babilónia királya az Eufrátesz folyó mellett Karkemisnél Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:
3 Készítsétek a pajzsot és a vértet:induljatok a harcba!
4 Fogjátok be a lovakat,üljetek föl, lovasok!Álljatok sorba sisakban,fenjétek a lándzsákat,öltsetek páncélt!
5 De mit látok?Megrettennek, meghátrálnak,vitézeiket leverik,hanyatt-homlok menekülnek,vissza se néznek!Iszonyat mindenütt– így szól az Úr.
6 Nem futhat el a gyors,a vitéz sem menekülhet meg.Megbotlanak és elesnekészakon az Eufrátesz folyó mellett.
7 Ki az, aki árad, mint a Nílus,vizei zúgnak, mint a folyamok?
8 Egyiptom árad, mint a Nílus,vizei zúgnak, mint a folyamok.Ezt mondta: Elárasztom,elborítom a földet,városokat pusztítok ellakosaikkal együtt!
9 Vágtassatok, lovak,robogjatok, harci kocsik,vonuljanak ki a vitézek,pajzzsal fölszerelt kúsiak és pútiakés íjjal fölszerelt lúdiak!
10 De az a nap az Úré,a Seregek Uráé;bosszúállás napja,bosszút áll ellenségein.Pusztít a fegyver, amíg csak bírja,csurog róla a vér.Az Úrnak, a Seregek Uránakvéresáldozata ezészak földjén, az Eufrátesz folyónál.
11 Menj Gileádba, és végy balzsamot,Egyiptom szűz leánya!Hiába a sok orvosság,mégsem gyógyulsz meg!
12 Hallják gyalázatodat a népek,jajgatásoddal tele van a föld,mert egyik vitéz a másikba botlik,és elesnek együtt mindketten.
13 Ezt az igét jelentette ki az Úr Jeremiás prófétának arról, hogy eljön Nebukadneccar, Babilónia királya, és leveri Egyiptomot:
14 Mondjátok el Egyiptomban,hirdessétek Migdólban,hirdessétek Nófban és Tahpanhészban!Ezt mondjátok: Állj elő, légy erős,mert fegyver pusztít körülötted!
15 Miért menekül Ápisz,a te hatalmas istened?Nem tudott ellenállni,mert elkergette az Úr!
16 Sokan megtántorodtak,egymásra hullottak.Akkor ezt mondták:Jöjjetek, térjünk vissza népünkhöz,szülőföldünkre a gyilkos fegyver elől!
17 A fáraót, Egyiptom királyátszájhősnek nevezik,aki elmulasztotta az alkalmat.
18 Életemre mondom – így szól a Király,Seregek Ura a neve –,hogy oly bizonyosan bekövetkezik ez,ahogyan a Tábór ott áll a hegyek közt,és a Karmel a tengerben.
19 Készítsd holmidata fogságba menetelre,Egyiptom lakossága!Mert pusztává lesz Nóf,felgyújtják, és nem lesz lakója.
20 Szépséges üszőborjú Egyiptom,de bögöly száll rá északról.
21 Zsoldosai is olyanok benne,mint a hizlalt bikaborjúk,mégis megfordulvavalamennyien elfutnak,nem állnak helyt, ha eljön rájuka veszedelem napja,a büntetés ideje.
22 Kígyó sziszegése hangzik,mert haderővel jönnek,és fejszékkel mennek neki,mint a favágók.
23 Kivágják erdejét – így szól az Úr-,noha áthatolhatatlan.Mert többen vannak, mint a sáskák,és megszámlálhatatlanok.
24 Megszégyenül Egyiptom leánya;északi nép kezébe kerül.
25 Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Csapással sújtom Ámón istent Nó városában, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait, a fáraót és azokat, akik benne bíznak.
26 Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, Nebukadneccar babilóniai királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint hajdan – így szól az Úr.
27 De te ne félj, szolgám, Jákób,és ne rettegj, Izráel!Mert én hazasegítlek a messzeségből,ivadékaidat a fogság földjéről.Visszatér Jákób, és békében lesz,gondtalanul él, nem riasztja senki.
28 Ne félj, szolgám, Jákób– így szól az Úr –,mert én veled leszek!Véget vetek minden népnek,akik közé szétszórtalak,de neked nem vetek véget.Megfenyítelek igazságosan,mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.