19 Saját gonoszságod ver meg,elpártolásod fenyít meg téged.Tudd meg, és lásd meg:milyen gonosz és keserves dolog,hogy elhagytad Istenedet, az Urat,és hogy nem félsz engem!– így szól az Úr, a Seregek Ura.
20 Réges-régen összetörted igádat,széttépted köteleidet,és ezt mondtad: Nem akarok szolgálni!De minden magas dombraés minden bujazöld fa alálefekszel, mint egy parázna.
21 Mint nemes vesszőt ültettelek el,mint igazán valódi magot.Hogyan változtál átidegen szőlőtő vad hajtásává?
22 Még ha lúgban mosakszol is,és a szappant pazarlod magadra:bűnöd akkor is szenny marad előttem– így szól az én Uram, az Úr.
23 Hogyan mered mondani:Nem lettem tisztátalan,nem jártam a Baalok után?!Lásd meg, hogyan viselkedtél a völgyben,ismerd be, mit csináltál,te gyors lábú tevekanca,amely össze-vissza futkos útjain!
24 Olyan vagy, mint a pusztához szokott vadszamár,mely érzéki kívánságábanlevegő után kapkod.Ki tudná megfékezni gerjedelmét?Senki se fáradjon keresésével:megtalálja a maga hónapjában!
25 Vigyázz, lejárod a lábad,és kiszárad a torkod!De te ezt mondod: Hiába, nem lehet,mert idegeneket szeretekés utánuk járok.