28 Hagyjátok el a városokat,és lakjatok a kősziklán,Móáb lakosai!Legyetek olyanok, mint a galamb,amely a barlangok nyílásában fészkel!
29 Hallottunk Móáb gőgjéről,hogy milyen gőgös,büszke és dölyfös,fennhéjázó és kevély szívű.
30 Tudom, hogy milyen féktelen– így szól az Úr –,hazug a fecsegése, hamisak tettei.
31 Ezért jajgatok Móáb miatt,sóhajtozom egész Móábért,sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.
32 Jobban siratlak, mint Jazért,Szibmá szőlője!Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak,Jazérig elértek,de gyümölcsszedésedre és szüretedrerátört a pusztító!
33 Odalett az öröm és a vigadozásMóáb földjéről és kertjeiből.A sajtóból kifogyott a bor,nem taposnak kurjongatva,nem is hallatszik kurjantás.
34 Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóártól Hórónaimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak.