22 Nem féltek engem– így szól az Úr –,nem remegtek tőlem?Hiszen én szabtam határthomokból a tengernek,örökké tartó gátként,melyet nem hághat át.Ostromolja ugyan, de nem bír vele,hullámai zúgnak, de nem hághatják át.
23 De ennek a népneklázongó és dacos szíve van,állandóan lázadozik.
24 Eszükbe sem jut, hogy féljékIstenüket, az Urat,aki az őszi és a tavaszi esőtmegadja a maga idejében,és biztosítja az aratásra rendelt heteket.
25 Bűneitek miatt elmaradnak ezek,vétkeitek miatt elestek e javaktól!
26 Mert bűnösök vannak népem között,orvul leselkednek, mint a madarászok,tőrt vetnek, hogy embereket fogjanak.
27 Mint a madárral teli kosár,úgy tele van házuk alattomossággal:így lettek hatalmasok és gazdagok.
28 Meghíztak, kövérek,gonosz beszédükbennem ismernek határt,nem hoznak ítéletetaz árvák ügyében,hogy boldogulhassanak,a szegények igazát nem védik meg.