4Mózes 12 RÚF

Mirjám poklossága

1 Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen beszélt az etióp asszony miatt, akit elvett. Mert Mózes egy etióp asszonyt vett feleségül.

2 Ezt mondták: Vajon csak Mózes által beszélt az Úr? Nem beszélt-e miáltalunk is? De az Úr meghallotta.

3 Ez a Mózes pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb.

4 Az Úr akkor rögtön ezt mondta Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki mindhárman a kijelentés sátrához. Ki is mentek mindhárman.

5 Akkor az Úr leszállt felhőoszlopban, megállt a sátor bejáratánál, és szólította Áront és Mirjámot, ők ketten pedig odamentek.

6 Az Úr ezt mondta:Halljátok meg beszédemet:Ha van az Úrnak prófétája köztetek,azzal látomásban ismertetem meg magam,álomban beszélek hozzá.

7 De nem ilyen Mózes, a szolgám!Őrá az egész házam van bízva!

8 Szemtől szemben beszélek vele,világosan, nem rejtélyesen,az Úr alakját is megpillanthatja.Hogy mertetek hát szolgám,Mózes ellen beszélni?!

9 Az Úr haragra gerjedt ellenük, és eltávozott.

10 Amikor a felhő eltávozott a sátorról, Mirjám a poklosságtól olyan fehér lett, mint a hó. Áron Mirjám felé fordult, és látta, hogy poklos.

11 Akkor ezt mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram, ne ródd föl nekünk ezt a vétket, amelyet esztelenül elkövettünk!

12 Ne legyen olyan Mirjám, mint a halva született, akinek a teste félig már oszlásnak indult!

13 Ekkor Mózes így kiáltott az Úrhoz: Istenem, gyógyítsd meg őt!

14 Az Úr azonban ezt mondta Mózesnek: Ha csak az apja köpte volna szembe, akkor is szégyenkeznie kellene hét napig. Zárják ki a táborból hét napra, és csak azután fogadják vissza!

15 Ki is zárták Mirjámot a táborból hét napra. A nép nem indult tovább addig, amíg vissza nem fogadták Mirjámot.

16 Azután elindult a nép Hacérótból, és a Párán-pusztában ütött tábort.

fejezetek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36