12 Elragadják zsákmányként gazdagságodat,elrabolják áruidat;ledöntik várfalaidat,gyönyörű házaidat lerombolják,a köveket, a gerendákat,még a port isa tenger közepébe szórják.
13 Véget vetek hangos éneklésednek,citerád hangjasem hallatszik majd többé.
14 Kopár sziklává teszlek,hálók szárítóhelye leszel;nem építenek fel többé.Én, az Úr, megmondtam!– így szól az én Uram, az Úr.
15 Ezt mondja az én Uram, az Úr Tírusznak: Megrendülnek a szigetek összeomlásod hallatára, amikor nyögnek a halálra sebzettek, és ott tombolnak a gyilkosok.
16 Leszáll majd trónjáról a tengeri országok összes fejedelme, leteszik palástjukat, és levetik tarka ruháikat. Rémületbe öltöznek, a földre ülnek, nem múlik remegésük, úgy szörnyülködnek rajtad.
17 Siratóénekbe kezdenek, és ezt mondják majd rólad:Jaj, de elpusztultál,te dicsőített város,amely a tenger közepén lakott!A tenger volt az erőssége,neki és lakóinak,rettegésben tartottakminden környékükön lakót!
18 Most, amikor elbuktál,remegés tör a szigetekre,megrémülnek a tenger szigetei,hogy ilyen véged lett.