1 A tizenkettedik évben, a tizenkettedik hónap elsején így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Emberfia! Kezdj siratóénekbe a fáraóról, Egyiptom királyáról! Ezt mondd róla:Olyan voltál a népek között,akár egy oroszlán!Mint egy tengeri szörnyeteg,hullámokat vertél folyóidban,fölzavartad lábaiddal a vizet,fölkavartad folyamait.
3 Ezt mondja az én Uram, az Úr:Kivetem rád hálómata sok összegyűjtött néppel,és kihúzlak kerítőhálómmal.
4 Ledoblak a földre,kivetlek a nyílt mezőre,elhozok rádmindenféle égi madarat,jól tartok belőledminden földi állatot.
5 Testedet a hegyekre hajítom,megtöltöm a völgyeket hulláddal.
6 Kiömlő véreddel megöntözöma földet egészen a hegyekig,megtelnek vele a patakmedrek.
7 Amikor kimúlsz, befedem az eget,és elsötétítem csillagait,a napot felhővel takarom el,a hold fénye sem világít.
8 Minden égitestet elsötétítek miattad,és országodat sötétségbe borítom!– így szól az én Uram, az Úr.
9 Sok népet megdöbbentek, amikor eljuttatom összeomlásod hírét a nemzetekhez; olyan országokba, amelyeket nem ismersz.
10 Rémületbe ejtek sok népet, királyaikat borzalom fogja el miattad, amikor kardomat suhogtatom előttük; állandó rettegésben lesznek a maguk életéért összeomlásod idején.
11 Mert ezt mondja az én Uram, az Úr:Elér téged Babilóniakirályának fegyvere!
12 Leterítem néped tömegéta hősök fegyverével,akik a népek közt a legkegyetlenebbek;elpusztítják Egyiptom büszkeségét,kipusztul népének egész tömege.
13 Kipusztítok minden állatota nagy vizek mellől,többé nem zavarja föl azokatember lába,állatok patája sem zavarja föl.
14 Akkor megtisztítom vizeiket,hogy olajként folyjanak folyóik!– így szól az én Uram, az Úr.
15 Amikor pusztává teszem Egyiptomot,és mindenestül elpusztul az ország,amikor megverem minden lakóját,megtudják majd,hogy én vagyok az Úr!
16 Siratóének ez, sírva énekeljéka népek leányai, sírva énekeljék,Egyiptomról és egész tömegérőlsírva énekeljék!– így szól az én Uram, az Úr.
17 A tizenkettedik évben, az első hónap tizenötödikén így szólt hozzám az Úr igéje:
18 Emberfia! Sirasd el a népek leányaival Egyiptom népe egész sokaságát, és küldd le az előkelőket a föld mélyébe, a sírba roskadókhoz!
19 Különb vagy-e bárkinél is? Menj, és feküdj a körülmetéletlenek mellé!
20 A fegyverrel megöltek közt fognak elesni! Fegyver martaléka lett, elvonszolták őt és népe egész sokaságát.
21 Így fognak beszélni róla és segítőiről a hatalmas hősök a holtak hazájában: Leszálltak, itt fekszenek a körülmetéletlenek között, a fegyverrel megöltek között!
22 Ott van Asszíria, egész népe körös-körül a sírokban. Mindnyájan fegyvertől estek el, halálra sebzetten.
23 A sírgödör legalján adtak neki helyet, ott van népe körös-körül a sírokban. Mindnyájan fegyvertől estek el, halálra sebzetten, pedig rettegésben tartották az élők földjét.
24 Ott van Élám, népének egész tömege körös-körül a sírokban. Mindnyájan fegyvertől estek el, halálra sebzetten. Körülmetéletlenül szálltak le a föld mélyébe, pedig rettegésben tartották az élők földjét. De most gyalázat a sorsuk a sírba roskadókkal együtt.
25 A megöltek közt adtak fekvőhelyet neki, népe egész tömegének körös-körül a sírokban. Mindnyájan körülmetéletlenek, fegyverrel megöltek, pedig rettegésben tartották az élők földjét. De most gyalázat a sorsuk a sírba roskadókkal együtt; odadobták őket a halálra sebzettek közé.
26 Ott van Mesek és Túbal, népük egész sokasága körös-körül a sírokban. Mindnyájan körülmetéletlenek, fegyverrel megöltek, pedig rettegésben tartották az élők földjét.
27 Nem fekhetnek együtt azokkal a hősökkel, akik a körülmetéletlenek közül estek el, de fegyverzetükkel együtt szálltak le a holtak hazájába, és kardjukat a fejük alá tették. Büntetésük még a csontjaikra is ránehezedik, mert erejükkel rettegésben tartották az élők földjét.
28 Te is összeomlasz a körülmetéletlenekkel együtt, és ott fekszel majd a fegyverrel megöltek között.
29 Ott van Edóm, királyaival és összes fejedelmével, akiket vitézségük ellenére odadobtak a fegyverrel megöltek közé; a körülmetéletlenek és a sírba roskadók között fekszenek.
30 Ott vannak észak uralkodói, és minden szidóni, akik megszégyenülve szálltak le a halálra sebzettekkel együtt, pedig rettegett vitézek voltak; körülmetéletlenül fekszenek a fegyverrel megöltek között, és gyalázat a sorsuk a sírba roskadókkal együtt.
31 Ha ezeket látja a fáraó, megvigasztalódik népe tömegének sorsán. Fegyver ölte meg a fáraót és egész haderejét – így szól az én Uram, az Úr.
32 Rettegésben tartottam vele az élők földjét, de le kellett feküdnie a fáraónak és népe egész sokaságának a körülmetéletlenekkel együtt a fegyverrel megöltek közé – így szól az én Uram, az Úr.