1 Ezután történt, hogy Jézus ismét elment a zsinagógába. Volt ott egy férfi, akinek a karja megbénult.
2 Mivel szombat volt, az emberek gyanakodva lesték Jézust, hogy meggyógyítja-e a bénát, mert mindenáron valami ürügyet kerestek, hogy vádolhassák Jézust.
3 Ő odafordult a béna kezű férfihoz: „Állj ide a középre!”
4 Majd megkérdezte a többieket: „A Törvény szerint szabad-e szombaton jót, vagy rosszat tenni, életet menteni, vagy megölni valakit?” De senki nem szólt egy szót sem.
5 Jézus haragosan körülnézett rajtuk, és elszomorodott a szívük keménysége miatt. Majd a férfi felé fordult: „Nyújtsd ki a karodat!” — mondta neki. Az pedig kinyújtotta a karját, és azonnal meggyógyult.
6 A farizeusok ekkor kimentek a zsinagógából, és a Heródes-pártiakkal arról kezdtek tanácskozni, hogyan öljék meg Jézust.
7 Jézus ezután visszavonult tanítványaival a Galileai-tó mellé. Rengetegen mentek utána, akik Galileából, Júdeából,
8 Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordán folyón túli területekről, és Tírusz és Szidón vidékéről jöttek. Ez a sokaság azért kereste Jézust, mert hallották, hogy milyen hatalmas dolgokat tett.
9 Mivel nagyon sok ember gyűlt össze, Jézus szólt a tanítványainak, hogy készítsenek elő a számára egy kisebb csónakot, hogy ne tolongjanak körülötte, és ne szorongassák.
10 Nagyon sok embert meggyógyított, ezért akiknek valamilyen betegsége volt, mind igyekeztek a közelébe tolakodni, hogy megérinthessék.
11 Voltak közöttük olyanok is, akikben gonosz szellemek laktak. Amikor ezek meglátták Jézust, leborultak előtte, és azt kiabálták: „Te vagy az Isten Fia!”
12 Jézus azonban szigorúan rájuk parancsolt, hogy senkinek se árulják el, hogy ő kicsoda.
13 Jézus ezután fölment egy hegyre, és magához hívta azokat, akiket akart, és ezek oda is mentek hozzá.
14 Közülük tizenkettőt választott ki, hogy állandóan vele legyenek, és hogy kiküldje őket Isten üzenetét hirdetni,
15 és hogy hatalmuk és erejük legyen a betegek gyógyítására és a gonosz szellemek kiűzésére.
16 Ezt a tizenkét férfit választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta.
17 Jakabot és Jánost, Zebedeus két fiát, akiknek a „Boanerges” nevet adta, amely azt jelenti: „mennydörgés fiai”.
18 Andrást, Fülöpöt és Bertalant, Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Taddeust, meg Simont, a zélótát,
19 és Iskáriótes Júdást, aki később elárulta őt.
20 Ezután Jézus hazatért. Ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még enni sem tudtak, sem ő, sem a tanítványai.
21 Amikor Jézus családtagjai ezt megtudták, érte mentek, hogy megfogják és elvigyék onnan. Az emberek ugyanis azt mondták róla, hogy megbolondult.
22 A Jeruzsálemből érkezett törvénytanítók is azt mondták: „Belzebub van benne! A gonosz szellemek fejedelmének segítségével űzi ki a gonosz szellemeket!”
23 Jézus ekkor magához hívta a törvénytanítókat, és jelképes történetek segítségével magyarázta nekik: „Ugyan hogy űzheti ki Sátán a Sátánt?
24 Ha egy királyság egyik része a másik ellen támad, az egész elpusztul.
25 Elpusztul az a család is, amelyben belső harcok dúlnak.
26 Ha tehát a Sátán önmaga ellen fordul, és a saját szolgái ellen harcol, akkor a királysága nem állhat fenn tovább, hanem vége van.
27 Gondoljátok meg, ha valaki be akar törni egy erős ember házába, hogy elrabolja a vagyonát, akkor előbb meg kell kötöznie azt az erős embert. Csak azután foszthatja ki a házát.
28 Igazán mondom nektek: az emberek mindenféle bűnös tettükre és Istent gyalázó beszédükre kaphatnak bűnbocsánatot.
29 De van egy kivétel: aki a Szent Szellemet gyalázza, az soha nem nyer bűnbocsánatot. Az ilyen ember örökre bűnös marad.”
30 Ezt azért mondta, mert a törvénytanítók azzal vádolták: „Gonosz szellem van benne!”
31 Jézus anyja és a testvérei odaértek a házhoz, és megálltak odakint. Beküldtek valakit, hogy hívja ki Jézust hozzájuk.
32 A körülötte ülő emberek mondták neki: „Édesanyád, fiú- és leánytestvéreid odakinn várnak, és látni akarnak téged.”
33 Jézus ezt felelte: „Tudjátok, hogy valójában ki az én anyám, és kik a testvéreim?”
34 Végignézett a körülötte ülőkön, és rájuk mutatott: „Itt vannak a testvéreim és az édesanyám!
35 Mert azok a fiútestvéreim, leánytestvéreim és anyám, akik megteszik, amit Atyám akar!”