1 Pál a Főtanácsra nézett és beszélni kezdett: „Testvéreim, én mind e mai napig tiszta lelkiismerettel éltem Isten előtt.”
2 Ekkor Anániás főpap megparancsolta azoknak, akik Pál mellett álltak, hogy üssék szájon.
3 Pál Anániáshoz fordult: „Isten fog téged megverni, te fehérre meszelt piszkos fal! Azért ülsz ott, hogy a Törvény szerint ítélkezz fölöttem, és a Törvény ellenére mégis megparancsolod, hogy engem üssenek meg?!”
4 Akik mellette álltak, rászóltak Pálra: „Hogy mersz így beszélni Isten főpapjával?!”
5 Pál így felelt: „Testvéreim, nem tudtam, hogy ő a főpap. Mert meg van írva: »Ne mondj rosszat néped vezetőjéről!«”
6 Amikor Pál látta, hogy a Főtanács egy része szadduceusokból, a másik része farizeusokból áll, felkiáltott: „Testvérek, én is farizeus vagyok, sőt már apám is az volt! Most is azért állok a bíróság előtt, mert hiszek abban, hogy a halottak fel fognak támadni.”