14 Én galambom, a kősziklának hasadékiban,a magas kőszálnak rejtekében,mutasd meg nékem a te orczádat, hadd halljam a te szódat;mert a te szód gyönyörűséges,és a te tekinteted ékes!
15 Fogjátok meg nékünk a rókákat, a rókafiakat,a kik a szőlőket elpusztítják;mert a mi szőlőink virágban vannak.
16 Az én szerelmesem enyém, és én az övé,a ki a liliomok közt legeltet.
17 Míglen meghűsül a nap és az árnyékok elmúlnak:térj meg és légy hasonló, én szerelmesem, az őzhöz,vagy a szarvasoknak fiához a Béther hegyein.