1 Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban,oh fejedelem leánya!A te csípőd hajlásai olyanok, mint a kösöntyűk,mesteri kezeknek míve.
2 A te köldököd, mint a kerekded csésze,nem szűkölködik nedvesség nélkül;a te hasad mint a gabonaasztag,liliomokkal körül kerítve.
3 A te két emlőd, mint két őzike,a vadkecskének kettős fiai.
4 A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony;a te szemeid, mint a Hesbonbeli halastók, a sok népű kapunál;a te orrod hasonló a Libánus tornyához,mely néz Damaskus felé.
5 A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez,és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz,a király is megköttetnék fürteid által!
6 Mely igen szép vagy és mely kedves,oh szerelem, a gyönyörűségek közt!
7 Ez a te termeted hasonló a pálmafához,és a te emlőid a szőlőgerézdekhez.
8 Azt mondám: felhágok a pálmafára,megfogom annak ágait:és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei,és a te orrodnak illatja, mint az almának.
9 És a te ínyed, mint a legjobb bor,melyet szerelmesem kedvére szürcsöl,mely szóra nyitja az alvók ajkait.
10 Én az én szerelmesemé vagyok,és engem kiván ő!
11 No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre,háljunk a falukban.
12 Felkelvén menjünk a szőlőkbe,lássuk meg, ha fakad-é a szőlő,ha kinyílott-é virágja,ha virágzanak-é a gránátalmafák:ott közlöm az én szerelmimet veled.
13 A mandragórák illatoznak,és a mi ajtónk előtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, melyeket oh én szerelmesem, néked megtartottam!