1 Ekkor újra láttam. Egy másik hatalmas angyal jött le a Mennyből. Felhőbe öltözött, és a feje körül szivárvány volt. Arca a naphoz, lábai pedig tűzoszlopokhoz hasonlítottak.
2 Kezében egy kis nyitott könyvtekercset tartott.
3 Jobb lábával a tengerre lépett, bal lábával a szárazföldre. Hatalmasat kiáltott, amely úgy hangzott, mint az oroszlán ordítása. Ekkor a hét mennydörgés is megszólalt.
4 Már éppen le akartam írni, amit mondott, de hangot hallottam a Mennyből: „A hét mennydörgés szavait ne írd le, hanem tartsd titokban!”
5 Ekkor az angyal, aki egyik lábával a tengeren, a másikkal a szárazföldön állt, jobb kezét felemelte az égre.
6 Megesküdött arra, aki örökké él, aki teremtette a Mennyet és a benne élőket, a Földet és a rajta élőket, és a tengert és a benne élőket. Azt mondta: „Nem lesz több haladék!
7 Azokban a napokban, amikor eljön az ideje, hogy a hetedik angyal is trombitáljon, beteljesül Isten titkos terve. Minden úgy lesz, ahogy Isten örömüzenetként megmutatta szolgáinak, a prófétáknak.”
8 Ezután ugyanaz a mennyei hang szólt hozzám: „Menj, és vedd át a nyitott könyvtekercset az angyal kezéből, aki a tengeren és a szárazföldön áll!”
9 Ekkor odamentem az angyalhoz, és megkértem, hogy adja nekem a kis könyvtekercset. Ő ezt mondta: „Fogd, és edd meg! A gyomrodban keserű lesz, de a szádban édes, mint a méz.”
10 Átvettem az angyaltól a tekercset és megettem. A számban édes volt, mint a méz, de miután megettem, a gyomrom megkeseredett.
11 Azután ezt hallottam: „Újra prófétálnod kell sok népről, nemzetről, nyelvről és királyról.”