1 Ezután négy angyalt láttam a Föld négy sarkánál állni, akik visszatartották a Föld négy szelét, hogy se a földön, se a tengeren, se a fákra ne fújjon a szél.
2 Ekkor észrevettem egy másik angyalt is, aki kelet felől közeledett. Nála volt az Élő Isten pecsétje. Ez az angyal erős hangon ezt kiáltotta a másik négy angyalnak, akik hatalmat kaptak, hogy kárt okozzanak a földön és a tengeren:
3 „Ne bántsátok se a földet, se a tengert, se a fákat, amíg a pecséttel meg nem jelöljük Istenünk szolgáit a homlokukon!”
4 Majd meghallottam, hogy hányan vannak, akiket megjelöltek a pecséttel. Összesen száznegyvennégyezer embert jelöltek meg, akik Izráel tizenkét törzséből származtak:
5 Tizenkétezret Júda törzséből,tizenkétezret Rúben törzséből,tizenkétezret Gád törzséből,
6 tizenkétezret Ásér törzséből,tizenkétezret Naftáli törzséből,tizenkétezret Manassé törzséből,
7 tizenkétezret Simeon törzséből,tizenkétezret Lévi törzséből,tizenkétezret Issakár törzséből,
8 tizenkétezret Zebulón törzséből,tizenkétezret József törzsébőlés tizenkétezret Benjámin törzséből.
9 Ezután újra láttam: egy megszámlálhatatlanul sok emberből álló tömeget. Mindenféle nemzetből, törzsből, népből és nyelvből származtak. A Trón és a Bárány előtt álltak fehér ruhában, és a kezükben pálmaágat tartottak.
10 Ezt kiáltották: „A győzelem Istenünké, aki a Trónon ül, és a Bárányé!”
11 Az angyalok, akik körülállták a Trónt, a mennyei vezetőket és a négy mennyei élőlényt, arcra borultak a Trón előtt.
12 Ezekkel a szavakkal imádták Istent: „Ámen! Istenünk, tiéd az áldás, a dicsőség, a bölcsesség, a hála, a tisztelet, a hatalom és az erő örökké. Ámen!”
13 Ekkor az egyik az mennyei vezetők közül megkérdezte tőlem: „Kik ezek a fehér ruhás emberek, és honnan jöttek?”
14 Erre így feleltem: „Uram, te tudod!”Így válaszolt: „Ők azok, akik a nagy szenvedések idejéből jöttek. Ruhájukat a Bárány vérében mosták meg, azért lett ilyen fehér.
15 Ezért állnak most Isten trónja előtt, a templomában, és ezért imádják őt éjjel-nappal. Aki pedig a Trónon ül, betakarja, és védi őket.
16 Soha többé nem éheznek, és nem szomjaznak meg, Nap nem égeti, hőség nem bántja őket,
17 mert a Bárány a pásztoruk, aki a Trón közepén ül, és az élet vizének forrásaihoz vezeti őket. Isten pedig minden könnyet letöröl a szemükről.”