1 Amikor a Bárány a hetedik pecsétet is feltörte, körülbelül fél óráig csend lett az egész Mennyben.
2 Azután hét angyalt láttam, akik Isten előtt álltak. Mindegyik kapott egy trombitát.
3 Ezután jött egy másik angyal, és megállt az illat-áldozati oltárnál. Arany füstölő volt a kezében, és sok tömjént adtak neki, hogy Isten népének imádságaival együtt tegye a trón előtt álló arany illat-áldozati oltárra.
4 A tömjén füstje Isten népének imádságaival együtt felszállt az angyal kezéből Isten elé.
5 Azután az angyal izzó parazsat vett az oltárról, megtöltötte vele a füstölőt, majd ledobta a Földre. Erre mennydörgések és más hangok hallatszottak, villámlott, és földrengés támadt.
6 A hét angyal pedig, akiknél a trombiták voltak, készült a trombitálásra.
7 Amikor az első angyal belefújt a trombitájába, vérrel kevert jégeső és tűz jött elő, és ezt ledobták a Földre. Ezért megégett a föld egyharmada, a fák egyharmada és az összes zöld fű.
8 A második angyal is trombitált. Ekkor belezuhant a tengerbe valami, ami hatalmas lángoló hegyhez hasonlított. Ettől vérré változott a tenger egyharmada,
9 elpusztult a tengeri élőlények harmadrésze, és a hajók harmadrésze is.
10 Amikor a harmadik angyal trombitált, egy óriási csillag zuhant le az égből, amely úgy lángolt, mint a fáklya. Ráesett a folyók egyharmadára és a vízforrásokra.
11 A csillag neve „Üröm” volt, ezért olyan keserű lett a vizek egyharmada, mint az üröm. Sok ember meghalt, aki ilyen keserű vizet ivott.
12 A negyedik angyal is megfújta a trombitát. Ekkor csapás érte a Nap egyharmadát, a Hold egyharmadát és a csillagok egyharmadát. Ezért mindegyiknek a harmadrésze elsötétült. Így a nappal egyharmad része és az éjszaka egyharmad része is teljes sötétségbe borult.
13 Ekkor újra láttam: egy sas repült magasan az égen, és erős hangon ezt kiáltotta: „Jaj, jaj, jaj a Föld lakóinak a még hátralévő három trombitaszó miatt! Mert a következő három angyal is hamarosan megfújja a trombitáját!”