21 Mit fogsz mondani,amikor föléd rendeli,nyakadba ülteti azokat az Úr,akiket barátokká akartál tenni?Nem vesznek-e erőtrajtad a fájdalmak,mint a vajúdó asszonyon?
22 Ha pedig ezt kérded magadtól:Miért történt ez velem? –sok bűnöd miatt rántják le ruhádat,és követnek el rajtad erőszakot.
23 Ha majd fehérre változtatjabőrét az etióp,vagy ha a párduc elrejti foltjait,akkor tudtok ti is jót tenni,úgy megtanultátok a rosszat!
24 Úgy szétszórom őket,akár a pelyvát,amelyet elsodor a pusztai szél.
25 Ez lesz a sorsod, ezt mérem ki rád– így szól az Úr –,mert elfeledtél engem,és hazugságban bíztál!
26 Ezért én is arcodra borítom ruhádat,hogy kilássék gyalázatod.
27 Bujaságodat, vihogásodat,fajtalan paráznaságodatés bálványaidat ott látoma halmokon és a mezőn.Jaj neked, Jeruzsálem!Nem akarsz megtisztulni.Mikor lesz ennek vége?!