1 Így szól az Úr:Pusztító szelet küldökBabilóniára, Káldea lakói ellen.
2 Idegeneket küldök Babilónia ellen,akik szélnek szórják,és elpusztítják országát.Rátámadnak mindenfelőla veszedelem napján.
3 Az íjász feszítse íját,és öltse föl páncélját!Ne kíméljétek ifjait,irtsátok ki egész seregét!
4 Hulljanak a halálra sebzetteka káldeusok földjénés az utcáin azok,akiket ledöftek!
5 Mert nem hagyta magáraIzráelt és JúdátIstenük, a Seregek Ura,bár megtelt országuk vétekkelIzráel Szentjével szemben.
6 Meneküljetek Babilonból,mindenki mentse az életét,el ne vesszetek az ő bűne miatt!Mert az Úr bosszúállásának ideje ez,megfizet neki tetteiért.
7 Aranyserleg volt Babilonaz Úr kezében,megrészegítette az egész földet.Borából ittak a népek,ezért vesztették eszüket a népek.
8 Hirtelen esett el Babilon,összeomlott, jajgassatok miatta!Szerezzetek balzsamot sebére,hátha meggyógyul!
9 Gyógyítgattuk Babilont,de nem gyógyult meg.Hagyjátok hát, induljonmindenki a saját hazájába!– mert ítélete felcsapott az égig,a fellegekig emelkedett.
10 Igazságot szolgáltatott nekünk az Úr.Jöjjetek, beszéljük el a Sionon,hogy mit tett az Úr, a mi Istenünk!
11 Hegyezzétek a nyilakat,készítsétek elő a pajzsokat!Fölindította az Úra méd királyok lelkét,mert azt akarja,hogy feldúlják Babilont.Bizony, az Úr bosszúállása ez,bosszút áll templomáért.
12 Tűzzétek ki a hadijelvényeketBabilon falaival szemben,erősítsétek meg az őrséget!Helyezzetek el őrszemeket,állítsatok lesbe csapatokat!Mert az Úr elhatároztaés végre is hajtja,amit megmondott Babilon lakóiról.
13 Te nagy vizek mellett lakó,kincsekben gazdag nép,eljött a véged, rablásod véget ért!
14 Megesküdött önmagáraa Seregek Ura:Ha annyi embered volna is,mint a sáska,akkor is fölhangzik majdfölötted a diadalének!
15 Az Úr ereje alkotta a földet,az ő bölcsessége szilárdította meg a világot,az ő értelme feszítette ki az eget.
16 Mennydörgő szaváravíztömeg támad az égen,felhőt hoz fel a föld széléről,villámokat alkot az esőhöz,és szelet bocsát ki kamráiból.
17 Megáll a tudományaminden embernek,szégyent vall bálványávalminden ötvös,mert csalódik öntvényében:nincsen abban lélek!
18 Hitvány és nevetséges dolgok azok,semmivé lesznek a megtorlás idején.
19 De nem ilyen Jákób osztályrésze,mert ő a mindenség formálója,Izráel törzse pedig az ő tulajdona:Seregek Ura a neve!
20 Kalapácsom voltál, fegyverem.Népeket zúztam össze veled,országokat pusztítottam el.
21 Összezúztam veled lovat és lovasát,összezúztam veled harci kocsit és kocsisát.
22 Összezúztam veled férfit és nőt,összezúztam veled öreget és fiatalt,összezúztam veled ifjat és szüzet.
23 Összezúztam veled pásztort és nyáját,összezúztam veled földművest és igás állatait,összezúztam veled helytartókat és elöljárókat.
24 Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára – így szól az Úr.
25 Én most ellened fordulok,rombolás hegye,aki az egész földet rombolod!– így szól az Úr.Kinyújtom a kezem ellened,lehengerítlek a sziklákról,és égő heggyé teszlek!
26 Nem vesznek belőledsarokkövet, sem alapkövet,mert elpusztulsz örökre!– így szól az Úr.
27 Tűzzetek ki hadijelvényeket a földön,fújjátok meg a kürtöt a népek között!Indítsátok ellene a népeket,hívjátok ellene Ararát, Minníés Askenáz országait!Nevezzetek ki összeírókat,vonultassátok fel a lovasságot,mint roppant sáskahadat!
28 Indítsátok ellene a népeket,a médek királyait, helytartóit,minden elöljárójátés az uralmuk alatt álló egész földet!
29 Megrendül a föld és megvonaglik,mert beteljesednek Babilononaz Úr szándékai,amikor Babilon földjétlakatlan pusztasággá teszi.
30 Feladták a harcot Babilon vitézei,az erődökbe húzódtak.Odalett a bátorságuk,olyanok lettek, mint az asszonyok.Fölgyújtották Babilon házait,összetörték zárait.
31 Futár futárt ér,hírnök hírnököt.Hozzák már a hírt Babilon királyának,hogy betörtek városába mindenfelől;
32 elfoglalták a gázlókat,fölgyújtották az őrhelyeket,a harcosokat rémület fogta el.
33 Mert így szól a Seregek Ura,Izráel Istene:Úgy van most Babilon leánya,mint amikor csépléshez döngölik a szérűt:még egy kis idő,és eljön számára az aratás ideje!
34 Felfalt, kisemmizett engemNebukadneccar, Babilónia királya,és aztán félretett, mint egy üres edényt.Elnyelt, mint egy sárkány,megtöltötte hasát csemegéimmel,aztán félredobott.
35 A rajtam elkövetett erőszakszálljon Babilonra– mondja ezt Sion lakója!Vérem Káldea lakóira– mondja ezt Jeruzsálem!
36 Ezért így szól az Úr:Íme, én perlem peredet,én állok bosszút érted!Kiszárítom tengerét,kiapasztom forrását.
37 Kőhalommá lesz Babilon,sakálok tanyájává.Megborzad és felszisszen, aki látja,hogy lakatlanná vált.
38 Együtt ordítanak,mint az oroszlánok,morognak, mint a fiatal hímek.
39 Mikor fölhevülnek,lakomát készítek nekik,leitatom őket, hadd vigadjanak,aludjanak aztán örök álmot,és ne ébredjenek föl!– így szól az Úr.
40 Vágóhídra viszem őket,mint a bárányokat,mint a kosokat és a bakokat.
41 Jaj, hogy elfoglalták Sésakot,leigázták az egész föld büszkeségét!Jaj, milyen pusztaság lettBabilon a népek között!
42 Rázúdult Babilonra a tenger,hullámainak özöne elborította.
43 Városai pusztasággá lettek,kiszikkadt földdé és pusztává,olyan országgá, ahol senki sem lakik,és nem fordul meg arra senki emberfia.
44 Megbüntetem Bélt Babilonban,és kiszedem a szájából, amit elnyelt.Nem özönlenek hozzá többé a népek,Babilon várfala is leomlik.
45 Jöjj ki onnan, népem,mindenki mentse az életét,hogy el ne érje az Úr izzó haragja!
46 Ne lágyuljon meg a szívetek, és ne rémítsenek meg titeket a hírek, amelyek bejárják a földet, mert egyik évben ilyen hír jön, a másik évben amolyan, ha erőszak is lesz úrrá a földön, és ha uralkodó tör majd uralkodó ellen!
47 Mert eljön az az idő, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt. Egész országa megszégyenül, és hullanak benne a halálra sebzettek.
48 Ujjongani fog Babilon bukásán az ég, a föld és minden, ami bennük van. Mert pusztítók törnek rá északról – így szól az Úr.
49 Babilonnak is el kell esnie Izráel halálra sebzettjeiért, ahogyan Babilon miatt hullottak az egész földön a halálra sebzettek.
50 Menjetek, akik a fegyvertől megmenekültetek, meg ne álljatok! Gondoljatok a távolból is az Úrra, jusson eszetekbe Jeruzsálem!
51 Szégyenkeztünk, mert gyalázkodást kellett hallanunk, arcunkat szégyenpír borította, mert idegenek törtek az Úr házának a szentélyére.
52 Azért eljön az az idő – így szól az Úr –, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt, és egész országában halálra sebzettek hörögnek.
53 Ha az égig emelkedik is Babilon, és ha hozzáférhetetlenné teszi is magas erődítményét, akkor is rátörnek a pusztítók, akiket én küldök – így szól az Úr.
54 Jajkiáltás hallatszik Babilonból, és nagy összeomlás zaja a káldeusok országából.
55 Mert elpusztítja az Úr Babilont, elnémítja benne a nagy hangoskodást, ha úgy zúgnának is hullámai, mint a nagy vizek, és visszhangzanék harsogásuk.
56 Mert pusztító tör Babilonra, elfogják vitézeit, összetörik íjukat, mert a megtorlás Istene, az Úr bizonyosan megfizet.
57 Leitatom vezetőit, bölcseit, helytartóit, elöljáróit és vitézeit, aludjanak örök álmot, és nem ébrednek föl! – így szól a Király, akinek Seregek Ura a neve.
58 Így szól a Seregek Ura:Babilon széles várfalátföldig lerombolják,és magas kapui tűzben égnek el.Így dolgoznak a népek semmiért;a nemzetek a tűznek fáradoznak.
59 Ezt parancsolta Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával uralkodása negyedik esztendejében. Ez a Szerájá szállásmester volt.
60 Jeremiás ugyanis leírta egy tekercsre azt a sok veszedelmet, amely Babilont fogja érni; mindazokat az igéket, amelyek megírattak Babilonról.
61 Ezt mondta Jeremiás Szerájának: Mihelyt Babilonba érkezel, láss hozzá, és olvasd fel ezeket az igéket,
62 és ezt mondd: Uram, te kijelentetted, hogy elpusztítod ezt a helyet, és nem lakik majd benne sem ember, sem állat, hanem pusztaság marad örökre!
63 Miután felolvastad ezt a tekercset, köss rá egy követ, dobd bele az Eufráteszbe,
64 és ezt mondd: Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé, bárhogyan fáradozik is, olyan nagy veszedelmet hozok rá!Eddig tartanak Jeremiás beszédei.