1 Az Úr igéje, amely Jeremiás prófétához szólt a népekről:
2 Egyiptomról; Nékó fáraónak, Egyiptom királyának a hadseregéről, melyet megvert Nebukadneccar, Babilónia királya az Eufrátesz folyó mellett Karkemisnél Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:
3 Készítsétek a pajzsot és a vértet:induljatok a harcba!
4 Nyergeljétek a lovakat,üljetek föl, lovasok!Álljatok sorba sisakban,fenjétek a lándzsákat,öltsetek páncélt!
5 De mit látok?Megrettennek, meghátrálnak,vitézeiket leverik,hanyatt-homlok menekülnek,vissza se néznek!Iszonyat mindenütt– így szól az Úr.
6 Nem futhat el a gyors,a vitéz sem menekülhet meg.Megbotlanak és elesnekészakon az Eufrátesz folyó mellett.
7 Ki az, aki árad, mint a Nílus,vizei zúgnak, mint a folyamok?
8 Egyiptom árad, mint a Nílus,vizei zúgnak, mint a folyamok.Ezt mondta: Elárasztom,elborítom a földet,városokat pusztítok ellakosaikkal együtt!
9 Vágtassatok, lovak,robogjatok, harci kocsik,vonuljanak ki a vitézek,pajzzsal fölszerelt etiópok és pútiakés íjjal fölszerelt lúdiak!
10 De az a nap az Úré,a Seregek Uráé;bosszúállás napja,bosszút áll ellenségein.Pusztít a fegyver, amíg csak bírja,csurog róla a vér.Az Úrnak, a Seregek Uránakvéresáldozata ezészak földjén, az Eufrátesz folyónál.
11 Menj Gileádba, és vegyél balzsamot,Egyiptom szűz leánya!Hiába a sok orvosság,számodra nincsen gyógyulás!
12 Hallják gyalázatodat a népek,jajgatásod betölti a földet,mert egyik vitéz a másikba botlik,és elesnek együtt mindketten.
13 Ezt az igét jelentette ki az Úr Jeremiás prófétának arról, hogy eljön Nebukadneccar, Babilónia királya, és megveri Egyiptomot:
14 Mondjátok el Egyiptomban,hirdessétek Migdólban,hirdessétek Nófban és Tahpanhészban!Ezt mondjátok: Állj elő, légy erős,mert fegyver pusztít körülötted!
15 Miért menekül Ápisz,a te hatalmas istened?Nem tudott ellenállni,mert elkergette az Úr!
16 Sokan megtántorodtak,egymásra hullottak.Akkor ezt mondták: Jöjjetek,térjünk vissza népünkhöz,szülőföldünkre a gyilkos fegyver elől!
17 A fáraót, Egyiptom királyátszájhősnek nevezik,aki elmulasztotta az alkalmat.
18 Életemre mondom – így szól a Király,akinek Seregek Ura a neve –:Oly bizonyosan bekövetkezik ez,ahogyan a Tábór ott áll a hegyek között,és a Karmel belenyúlik a tengerbe.
19 Készítsd a holmidat,mert fogságba mégy,Egyiptom lakossága!Mert pusztasággá lesz Nóf,tűzvész miatt válik lakatlanná.
20 Szépséges üszőborjú Egyiptom,de bögöly száll rá északról.
21 Zsoldosai is olyanok benne,mint a hizlalt bikaborjúk;de még ők is megfordulnak,elfutnak mind,meg sem állnak, ha eljön rájuka veszedelem napja,büntetésük ideje.
22 Kígyó sziszegése hangzik,mert haderővel jönnek,és fejszékkel mennek neki,mint a favágók.
23 Kivágják erdejét – így szól az Úr –,noha áthatolhatatlan.Mert többen vannak, mint a sáskák,és megszámlálhatatlanok.
24 Megszégyenül Egyiptom leánya;északi nép kezébe kerül.
25 Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Csapással sújtom Ámón istent Nó városában, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait, a fáraót és azokat, akik benne bíznak.
26 Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, Nebukadneccar babilóniai királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint hajdan – így szól az Úr.
27 De te ne félj, szolgám, Jákób,és ne rettegj, Izráel!Mert én hazasegítelek a messzeségből,gyermekeidet a fogság földjéről.Visszatér Jákób, és békében lesz,gondtalanul él, nem háborgatja senki.
28 Ne félj, szolgám, Jákób– így szól az Úr –,mert én veled leszek!Véget vetek minden népnek,akik közé szétszórtalak,de neked nem vetek véget.Megfenyítelek igazságosan,mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.