1 Ezt mondta az Úr: Menj Júda királyának a palotájába, és mondd el ott ezt az igét!
2 Mondd: Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, hallgasd meg az Úr igéjét udvari embereiddel és népeddel együtt, akik bejártok ezeken a kapukon!
3 Ezt mondja az Úr: Járjatok el törvényesen és igazságosan! Mentsétek meg a kizsákmányoltat elnyomójától! A jövevényt, az árvát és az özvegyet ne nyomorgassátok! Ne erőszakoskodjatok, és ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen!
4 Ha eszerint jártok el, akkor olyan királyok fognak bejárni ennek a háznak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők udvari embereikkel és népükkel együtt.
5 De ha nem hallgattok ezekre az igékre, én magamra esküszöm – így szól az Úr –, hogy rommá lesz ez a ház!
6 Mert ezt mondja az Úr Júda királyának palotájáról:Ha olyan volnál is, mint a Gileádvagy a Libánon csúcsa,akkor is pusztává teszlek,lakatlan várossá.
7 Pusztítókat küldök ellened,csupa fölfegyverzett embert.Kivágják legszebb cédrusaidat,és tűzre vetik azokat.
8 Sok nép megy majd el e város mellett, és azt kérdezik egymástól: Miért bánt el így az Úr ezzel a nagy várossal?
9 Akkor majd ezt fogják felelni: Azért, mert elhagyták Istenüknek, az Úrnak szövetségét, más isteneket imádtak, és azokat tisztelték.
10 Ne a halottat sirassátok,és ne azt sajnáljátok!Azt sirassátok, aki elmegy,mert nem tér vissza többé,nem láthatja viszont szülőföldjét.
11 Mert ezt mondja az Úr Sallúmról, Jósiás fiáról, Júda királyáról, aki apja, Jósiás után lett király: Aki most elmegy erről a helyről, nem tér vissza ide többé.
12 Ott hal meg, ahová fogságba viszik, nem látja többé ezt az országot!
13 Jaj annak,aki nem igaz úton építi a házát,és törvénytelen módon a felső szobáit,felebarátját ingyen dolgoztatja,és a bérét nem adja meg neki,
14 de ezt mondja: Hatalmas palotát építek,tágas felső szobákat!Ablakokat vágat rá,cédrusfával burkolja,és vörösre festeti!
15 Attól leszel király,hogy halmozod a cédrust?Apád talán nem evett és nem ivott?De törvényesen és igazságosan járt el:ezért ment jól a dolga!
16 Jogához segítettea nincstelent és szegényt,ezért ment jól a dolga!Így tesz, aki ismer engem– így szól az Úr.
17 Szemed és szíved nem törődik mással,csak a magad hasznával.Kiontod az ártatlanok vérét,elnyomsz és sanyargatsz másokat!
18 Azért ezt mondja az Úr Jójákímról, Jósiás fiáról, Júda királyáról:Nem fogják így elsiratni:Jaj, bátyám! Jaj, öcsém!Így sem siratják el:Jaj, uram! Jaj, felség!
19 Úgy temetik el, mint egy szamarat;kivonszolják, kidobjákJeruzsálem kapuin.
20 Menj föl a Libánonra, és jajgass,a Básánon is hallasd hangodat!Jajgass az Abárímon,mert tönkrementek mind a szeretőid!
21 Intettelek, mikor még békében éltél,de azt mondtad: Nem hallgatok rád!Így éltél ifjúságod óta,nem hallgattál a szavamra.
22 Pásztoraidat elsodorja a szél,szeretőid fogságba mennek,te pedig majd akkor szégyenkezniés pirulni fogszminden gonoszságodért.
23 A Libánonon trónolsz,a cédrusok közt van a fészked?!Hogy fogsz majd nyögni,ha rád törnek a fájdalmak,mint a szülő asszonyra a vajúdás!
24 Életemre mondom neked, Konjáhú, Jójákím fia, Júda királya, ha pecsétgyűrű volnál is a jobb kezemen, még onnan is lehúználak! – így szól az Úr.
25 Azoknak a kezébe adlak, akik az életedre törnek, akiktől iszonyodsz: Nebukadneccarnak, Babilónia királyának és a káldeusoknak a kezébe!
26 Szülőanyáddal együtt egy másik országba doblak; nem ott születtetek, de ott fogtok meghalni!
27 Nem térhetnek vissza abba az országba, ahova oly nagyon szeretnének majd visszatérni.
28 Vajon hitvány, törött edényez a Konjáhú, amely senkinek sem kell?Miért dobták hát el gyermekével együtt?Miért dobták őket olyan országba,amelyet nem ismertek?
29 Ország, ország, ország!Hallgass az Úr szavára!
30 Így szól az Úr:Úgy tartsátok számon ezt az embert,mintha gyermektelen volna,olyan emberként,akinek sikertelen az élete.Mert egyetlen leszármazottjának sem sikerülDávid trónjára ülnieés valaha is uralkodnia Júdában.