15 Azért így szól az Úr ezekről a prófétákról: Az én nevemben prófétálnak, pedig én nem küldtem őket! Mégis ezt mondogatják: Nem lesz ebben az országban fegyver és éhínség! – De majd ezeknek a prófétáknak fegyver és éhínség miatt lesz végük.
16 Az a nép pedig, amelynek prófétálnak, ott hever majd Jeruzsálem utcáin az éhínség és a fegyver miatt, és nem lesz, aki eltemesse őket és feleségüket, fiaikat és leányaikat. Így zúdítom vissza rájuk saját gonoszságukat.
17 Mondd el nekik ezt az igét:Szememből éjjel-nappal hullanak a könnyek,nem apadnak el.Mert súlyos sebet kapottnépem szűz leánya,igen fájdalmas csapást.
18 Ha kimegyek a mezőre,fegyverrel megölteket látok,ha bemegyek a városba,éhínségtől szenvedőket.A próféták és a papok pedigolyan ország felé kelnek útra,amelyet nem ismernek!
19 Ennyire megvetetted Júdát,szívből megutáltad Siont?Miért sújtottál bennünketgyógyíthatatlan csapással?Békességre vártunk,de nem jött semmi jó,és a gyógyulás idejére,de csak rettegünk!
20 Elismerjük, Uram, gonoszságunkat,atyáink bűnét is:vétkeztünk ellened.
21 A te nevedért kérünk, ne utálj meg minket,ne engedd, hogy meggyalázzákdicső trónodat!Gondolj ránk, ne bontsd fela velünk kötött szövetséget!