5 Ugyan ki könyörülrajtad, Jeruzsálem,és ki szánakozik rajtad?Ki tér be hozzád,hogy megkérdezze, jól vagy-e?
6 Te dobtál el engem– így szól az Úr –,hátat fordítottál nekem.Ezért kinyújtom kezemet,és elpusztítalak,belefáradtam abba,hogy mindig megsajnáljalak.
7 Szélnek szórom őket szórólapáttalaz ország városaiban,gyermektelenné teszem,elpusztítom népem,mert nem tértek meg útjaikról.
8 Özvegyei többen lesznek,mint a tengerparton a homok.Pusztítót hozok ellenük,anyára és ifjúra fényes délben;a félelemtől hidegleléstbocsátok rájuk hirtelen.
9 Eleped a hétgyermekes anya,kileheli lelkét,idő előtt leáldozik napja,szégyen és gyalázat éri.Maradékukat kiszolgáltatomaz ellenség fegyverének!– így szól az Úr.
10 Jaj nekem, anyám, mert arra szültél,hogy perlekedjem és vitázzamaz egész országgal!Nem adtam és nem kaptam kölcsönt,mégis mindenki átkoz engem.
11 Az Úr mondta:Javadat munkáltam,közbeléptem érteda veszedelem és nyomorúság idejénaz ellenséggel szemben.