15 Ezt mondja az Úr:Hangos jajgatás hallatszik Rámábanés keserves sírás:Ráhel siratja fiait,nem tud megvigasztalódni,mert nincsenek többé fiai.
16 Ezt mondja az Úr:Hagyd abba a hangos sírást,ne könnyezzenek szemeid!Mert meglesz szenvedésed jutalma– így szól az Úr –,visszatérnek fiaidaz ellenség földjéről.
17 Reménykedhetsz a jövőben– így szól az Úr –,mert visszatérnek hazájukba fiaid.
18 Jól hallom Efraim kesergését:Megvertél, mint egy tanulatlan borjút,és én elszenvedtem a verést.Téríts meg engem, hogy megtérjek,mert te vagy, Uram, az én Istenem!
19 Elfordultam tőled,de aztán megbántam,belátva bűnömet a mellemet vertem,szégyenkeztem, pironkodtam,mert viselnem kellettifjúságom gyalázatát.
20 Hát nem az én drága fiam Efraim?Hát nem az én kedves gyermekem?Valahányszor megfenyegetem,végül mégis elfog a szánalom iránta:megremeg érte a bensőm,irgalmaznom kell neki– így szól az Úr.
21 Állíts magadnak jelzőoszlopokat,rakj le útjelzőket,figyeld az országutat,az utat, amelyen elmentél!Térj vissza, Izráel szüze,térj vissza városaidba!