17 Mint mezőőrök veszik körül,mert fellázadtak ellenem– így szól az Úr.
18 A te utaid és tetteid okozták ezt.Gonoszságod miatt kell most keseregned,és járja át szívedet a bánat.
19 Mennyire gyötrődik egész bensőm,a szívem összeszorul!Háborog a szívem, nem hallgathatok,mert lelkem hallja mára kürtszót, a harci riadót!
20 Csapás csapást követ,elpusztul az egész ország.Hirtelen pusztulnak el sátraim,egy pillanat alatt sátorlapjaim.
21 Meddig kell még hadijelvényt látnomés kürtszót hallanom?
22 Bizony, bolond az én népem,nem ismernek engem!Fiaim esztelenek,értelem nélkül valók!Csak abban bölcsek,hogyan kell rosszat tenni,de jót tenni nem tudnak!
23 Látom a földet: kietlen és puszta,és az eget: nincs világossága!