2 Még ha azt mondják is: Él az Úr!– akkor is hamisan esküsznek!
3 Pedig te, Uram, az igazságot nézed.Megverted őket, de nem fájt nekik,irtottad őket, de nem akartákmegfogadni az intést.Kőkemény maradt az arcuk,nem akartak megtérni.
4 Azt gondoltam,csak a nincstelenekilyen oktalanok,mert nem ismerik az Úr útját,Istenük törvényét.
5 Elmegyek hát az előkelőkhöz,és beszélek velük,ők biztosan ismerik az Úr útját,Istenük törvényét!De ők éppúgy letörték magukról az igát,és leszaggatták a köteleket!
6 Azért leteríti őketaz erdei oroszlán,elpusztítja őket a pusztai farkas;párduc ólálkodik városaik körül,széttépi, aki csak kijön onnan.Mert sokszor vétkeztek,súlyosan tévelyegnek.
7 Hogyan bocsáthatnék meg neked?Hiszen fiaid elhagytak engem,és őreá esküsznek, aki nem is isten!Jól tartottam őket,mégis házasságtörők,és parázna nő házában tolongnak.
8 Felajzott, buja csődörökké váltak,mindegyik a más feleségére nyerít.