6 Pusztuló nyáj volt népem: pásztorai félrevezették, a hegyeken tévútra terelték. Hegyeken-halmokon jártak, elfeledték legelőjüket.
7 Aki csak érte, pusztította őket. Ellenségeik azt gondolták, hogy nem fognak bűnhődni, hiszen ezek vétkeztek az Úr ellen, aki az ő igazi hajlékuk, az Úr ellen, aki atyáik reménysége volt.
8 Bujdossatok el Babilonból,távozzatok a káldeusok országából!Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt!
9 Mert én nagy népek tömegétindítom és hozomBabilon ellen észak földjéről.Felsorakoznak ellene,és úgy foglalják el.Nyilaik olyanok,mint a győztes vitéz,aki nem tér vissza eredménytelenül.
10 A káldeusok országa zsákmánnyá lesz,annyit zsákmányolnak,amennyit csak bírnak!– így szól az Úr.
11 Örüljetek csak és vigadjatok,akik kifosztottátok örökségemet!Ugrándozzatok csak,mint a nyomtató üsző,és nyerítsetek, mint a mének!
12 Nagyon megszégyenül anyátok,pironkodni fog, aki szült titeket,hiszen utolsó lesz a népek között,pusztaság, kiszikkadt föld és sivatag.