14 Népem romlását azzal gyógyítanák,hogy könnyelműen mondogatják:Békesség, békesség!– pedig nincs békesség!
15 Szégyenkezniük kellene,mert utálatos, amit tettek.De nem akarnak szégyenkezni,és már pirulni sem tudnak.Azért elesnek az összeomláskor,elbuknak a megtorlás idején– mondta az Úr.
16 Így szól az Úr:Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét,kérdezősködjetek az ősi ösvények után,melyik a jó út, és azon járjatok,akkor nyugalmat találtok lelketeknek!De ők ezt mondták: Nem megyünk!
17 Őröket is állítottam föléjük,hogy figyeljenek a kürt szavára.De ők ezt mondták: Nem figyelünk!
18 Ezért halljátok, ti, népek,és tudjátok meg, akik egybegyűltetek,hogy milyen sors vár rájuk!
19 Halld meg, te, föld!Íme, veszedelmet hozok erre a népre:saját gondolataik gyümölcsét,mert nem figyeltek beszédemre,és tanításomat megvetették.
20 Minek nekem a tömjén,mely Sábából érkezik,és a messze földről valójó illatú nád?Égőáldozataitok nem kedvesek,véresáldozataitok nem tetszenek nekem.