13 Szüretelni akartam náluk– így szól az Úr –,de nincs szőlő a tőkén,nincs füge a fán,levele is elhervadt.Ezért sorsukra hagyom őket.
14 Miért maradunk veszteg?Gyűljetek össze,menjünk a megerősített városokba,hogy ott nyugton legyünk!De Istenünk, az Úr úgy ad nyugtot,hogy méreggel itat meg minket,hiszen vétkeztünk az Úr ellen.
15 Békességre várunk,de nem lesz semmi jó;a gyógyulás idejére,de jön a rettegés.
16 Dán felől hallatsziklovainak prüszkölése,méneinek nyerítésétőlreng az egész föld.Megérkezve megemésztikaz egész országot:a várost és lakóit.
17 Bizony, mérges kígyókat küldök rátok,amelyeken nem fog a varázslás,és megmarnak benneteket!– így szól az Úr.
18 Gyógyíthatatlan vagyok, gond terhel,beteg a szívem.
19 Népem kiáltása hangzikmessze földről:Hát nincs az Úr a Sionon?Nincs már ott Királya?Miért bosszantottakengem bálványokkal,idegen hiábavalóságokkal?