14 Még ősei bűnére is emlékezzék az Úr,anyjának vétkét se felejtse el!
15 Legyenek ezek mindig az Úr előtt,emléküket pedig irtsa ki a földről!
16 Mivel nem volt gondja arra,hogy másokkal szeretettel bánjon,hanem az elesett és szegény embert,a megtört szívűt halálba kergette.
17 Szerette az átkot: érje is utol!Nem telt kedve az áldásban:maradjon is távol tőle!
18 Magára vette az átkot, mint a ruhát:hatoljon bele, mint a víz,csontjaiba, mint az olaj!
19 Az legyen ruhája, amely befedi,és öve, melyet állandóan visel!
20 Ezzel büntesse meg vádlóimat az Úr,akik rosszat mondanak rólam!