1 A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Ászáfé.
2 Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt,ujjongjatok Jákób Istene előtt!
3 Kezdjetek zsoltárba,szólaltassátok meg a dobot,a szép hangú citerát és a lantot!
4 Fújjátok meg a kürtöt újholdkor,holdtöltekor is, ünnepünk napján!
5 Mert Izráelnek szóló rendelkezés ez,Jákób Istenének törvénye.
6 Intelmül adta Józsefnek,amikor Egyiptom ellen vonult.Ismeretlen beszédet hallottam:
7 Levettem válláról a terhet,keze megszabadult a kosárhordástól.
8 Hozzám kiáltottál a nyomorúságban,és megmentettelek.Válaszoltam neked a felhőbőlmennydörgésben:próbára tettelek Meríbá vizeinél. (Szela.)
9 Hallgass meg, népem, hadd intselek!Bárcsak hallgatnál rám, Izráel!
10 Ne legyen más istened,idegen istent ne imádj!
11 Én, az Úr vagyok a te Istened,aki fölhoztalak téged Egyiptom földjéről.Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm!
12 De népem nem hallgatott szavamra,Izráel nem engedelmeskedett nekem.
13 Ezért hagytam, hogy szívükkemény maradjon,és kövessék a maguk tanácsát.
14 Bárcsak rám hallgatna népem,az én utaimon járna Izráel!
15 Hamar megaláznám ellenségeit,ellenfeleire emelném kezem.
16 Az Úr gyűlölői hízelegnének neki,az ő ideje pedig örökké tartana.
17 A búza legjavával etetném,kősziklából szedett mézzel tartanám jól.