10 Minden porcikám ezt mondja:Ki volna hozzád fogható, Uram?Mert megmented az elesettet az erőszakostól,az elesettet és szegényt a fosztogatótól.
11 Hamis tanúk állnak elő,olyanról faggatnak, amiről nem tudok.
12 Rosszal fizetnek a jóért,életemre törnek.
13 Pedig ha ők betegek voltak,én zsákruhát öltöttem,böjttel gyötörtem magamat,újra meg újra szívből imádkoztam.
14 Úgy jártam-keltem, mintha barátomról,testvéremről lett volna szó,mély bánatba merültem,mint aki anyját gyászolja.
15 De mikor én meginogtam,örömükben összegyűltek.Összegyűltek körülöttemmint idegenek és ismeretlenek,szitkozódnak szünet nélkül.
16 Elvetemülten gúnyolódnak,acsarkodnak ellenem.