1 A karmesternek: Az Úr szolgájáé, Dávidé.
2 A bűnös ember szíve mélyénott suttog a bűn.Nem számít neki az istenfélelem,
3 sőt azzal hízeleg magának,hogy bűnével gyűlöletet tud szítani.
4 Szája rontást és csalárdságot beszél,nem akar okos és jó lenni.
5 Rontást eszel ki ágyában,nem a jó úton jár,nem veti meg a rosszat.
6 Uram, szereteted az égig ér,hűséged a fellegekig.
7 Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek,ítéleteid, mint a nagy mélység,embert és állatot megtartasz, Uram.