7 Össze is tör téged az Isten végleg,megragad, kiránt sátradból,kitép gyökerestül az élők földjéből. (Szela.)
8 Látják ezt az igazak, és félnek,rajta meg nevetni fognak.
9 Ez az az ember – mondják –,akinek nem kellett Isten oltalma,hanem nagy gazdagságában bízott,és csalárdságban volt erős.
10 De én olyan vagyok,mint a viruló olajfa,Isten házában lehetek,bízom Isten szeretetébenmost és mindenkor.
11 Hálát adok neked mindenkor,mert te munkálkodsz.Nevedben reménykedem,mert jó vagy híveidhez.