1 A karmesternek, Jedútúnnak: Ászáf zsoltára.
2 Hangosan kiáltok Istenhez,Istenhez kiáltok, hogy figyeljen rám.
3 Nyomorúságom idejénaz Úrhoz folyamodom,kezem éjjel is kitárom feléje lankadatlanul,de lelkem nem tud megvigasztalódni.
4 Istenre gondolok, és csak sóhajtozom,róla elmélkedem, és elcsügged a lelkem. (Szela.)
5 Szemeimet nyitva tartod,szótlanul hánykolódom.
6 Gondolkozom a régi napokon,a hajdani esztendőkön.
7 Eszembe jutnak énekeim éjjelente,szívemben elmélkedem,és ezt kutatja lelkem: