2 Ezért a tulajdonos magához hívatta az igazgatót, és felelősségre vonta: »Mit hallok rólad?! Számolj el vele, hogyan gazdálkodtál a vagyonommal, mert többé nem kezelheted!«
3 Erre az így gondolkozott: »Mit tegyek? Látom, hogy elvesztem az állásomat! Ahhoz nem vagyok elég erős, hogy fizikai munkát végezzek, koldulni meg szégyellek.
4 Tudom már, mit teszek! Olyat kell tennem, hogy az emberek befogadjanak a házukba, mikor majd elvesztem az állásomat!«
5 Azután egyenként magához hívatta a tulajdonos adósait. Megkérdezte az elsőtől: »Mennyivel tartozol?«
6 Az így felelt: »Száz korsó oliva olajjal.« Mire ő azt mondta neki: »Itt a papírod, ülj le, és gyorsan javítsd ki ötvenre!«
7 Azután a másodiktól is megkérdezte: »Hát te mennyivel tartozol?« Az pedig így válaszolt: »Száz kórus búzával.« Ekkor ő ezt mondta: »Itt a papírod, javítsd ki nyolcvanra!«
8 Később a gazdag ember mégis dicsérte ezt a csaló igazgatót, mert okosan viselkedett. Mert akik ehhez a világhoz tartoznak — el kell ismerni — okosabban bánnak a hozzájuk hasonló többi emberrel, mint azok, akik a világossághoz tartoznak.