1 Egyszer, a Genezáreti-tó partján nagy tömeg vette körül Jézust, hogy Isten üzenetét hallgassák.
2 Jézus meglátott a parton két halászbárkát. A halászok éppen akkor szálltak partra, és a hálóikat mosták.
3 Jézus beszállt az egyik bárkába, amely Simoné volt. Megkérte Simont, hogy evezzen kissé beljebb a vízen. Majd leült a bárkában, és úgy tanította az embereket.
4 Miután befejezte, azt mondta Simonnak: „Evezzetek ki a mély vízre, és engedjétek le a hálóitokat halfogásra!”
5 Simon így válaszolt: „Mester, egész éjjel keményen dolgoztunk, de egyetlen halat sem nem fogtunk. A te szavadra mégis leeresztem a hálókat.”
6 Amikor ezt megtették, olyan sok halat fogtak, hogy a hálók majdnem szétszakadtak a nagy zsákmány miatt.
7 Ezért intettek a másik hajóban lévő társaiknak, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. Azok jöttek is, és mindkét hajót úgy megtöltötték halakkal, hogy majdnem elsüllyedtek.
8 Amikor Simon Péter látta a nagy zsákmányt, Jézus lábaihoz borult: „Menj el tőlem, Uram, mert én bűnös vagyok!” - mondta.
9 Ezt azért mondta, mert a társaival együtt megrémült a nagy halfogás miatt.
10 Ugyanígy megdöbbent Jakab és János is, Zebedeus fiai, akik Simon társai voltak.Jézus ekkor azt mondta Simonnak: „Ne félj, mostantól kezdve nem halakat, hanem embereket fogsz összegyűjteni.”
11 Ekkor a halászok kieveztek a partra, otthagytak mindent, csatlakoztak Jézushoz, és követték őt.
12 Az egyik városban, ahol Jézus járt, élt egy leprás férfi. Amikor Jézust meglátta, arcra borult előtte, és így könyörgött neki: „Uram, ha akarod, te meg tudsz gyógyítani!”
13 Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette, és válaszolt: „Igen, akarom! Gyógyulj meg!” Ekkor a férfiról azonnal eltűnt a lepra.
14 Jézus megparancsolta neki, hogy erről senkinek se beszéljen, és azt mondta: „Menj, és mutasd meg magad a papnak, és vidd fel az áldozatot gyógyulásodért, ahogy Mózes parancsolta! Ez lesz a bizonyíték mindenki számára, hogy meggyógyultál.”
15 De a Jézusról szóló hírek mégis egyre jobban terjedtek, és tömegek mentek hozzá, hogy hallgassák, és általa meggyógyuljanak betegségeikből.
16 Jézus azonban gyakran félrevonult valami elhagyatott helyre, hogy egyedül imádkozzon.
17 Egyik nap, amikor Jézus éppen tanított, farizeusok és törvénytanítók is hallgatták őt, akik Galilea és Júdea különböző városaiból és Jeruzsálemből érkeztek. Az Úr ereje volt Jézussal, hogy gyógyítson.
18 Eközben néhány ember érkezett, akik hordágyon egy megbénult férfit akartak Jézus elé vinni.
19 A nagy tömeg miatt azonban nem tudtak a közelébe férkőzni. Ezért felmentek a tetőre, és onnan eresztették le a hordágyat a megbontott tetőn keresztül Jézus elé, a középre.
20 Jézus, amikor látta hitüket, a beteghez fordult: „Barátom, a bűneid meg vannak bocsátva.”
21 A törvénytanítók és farizeusok ezt mondták magukban: „Kicsoda ez, hogy így megsérti Istent?! Hiszen a bűnöket egyedül Isten bocsáthatja meg!”
22 De Jézus átlátott rajtuk, és így felelt meg nekik: „Miért gondolkodtok így?
23 Szerintetek melyik könnyebb, ha azt mondom a bénának: bűneid meg vannak bocsátva! — vagy azt: kelj fel, és menj el!?
24 Győződjetek meg róla: az Emberfia felhatalmazást kapott, hogy a bűnöket itt a földön megbocsássa!” Ekkor ismét a bénához fordult: „Én mondom neked, kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!”
25 Az pedig azonnal felállt, felvette a hordágyát, és Istent dicsőítve hazament.
26 Ezen mindenki elcsodálkozott, és dicsérték Istent. Csodálkozva és félelemmel telve mondták: „Milyen csodálatos dolgokat láttunk ma!”
27 Jézus ezután továbbment, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült. Megszólította: „Kövess engem!”
28 Lévi ekkor otthagyott mindent, és Jézushoz csatlakozott.
29 Ezután Lévi nagy vendégséget rendezett a házában Jézusnak, ahová sok vámszedőt, és másokat is meghívott.
30 De a farizeusok és törvénytanítók felháborodva kérdezték Jézus tanítványaitól: „Miért esztek együtt vámszedőkkel és mindenféle egyéb bűnösökkel?”
31 Jézus felelt meg nekik: „Aki egészséges, annak nincs szüksége orvosra! Csak a betegeknek kell az orvos segítsége.
32 Nem azért jöttem, hogy az igazakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam, hogy szívük és életük megváltozzon.”
33 A farizeusok ezt mondták Jézusnak: „János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanezt teszik a mi tanítványaink is. De a te tanítványaid mindig csak esznek-isznak.”
34 Jézus így válaszolt: „A lakodalomban böjtölnek-e a vőlegény vendégei, amíg ő velük van?!
35 De eljön majd az idő, amikor a vőlegényt elveszik tőlük, akkor majd böjtölnek.”
36 Elmondott nekik egy történetet is: „Senki nem tép ki egy darabot valami új ruhából, hogy azzal foltozzon be egy régit. Ha mégis, akkor tönkreteszi az új ruhát, és a régi ruhához sem illik az újból való folt.
37 Senki sem tölt új bort a régi bortömlőbe11 mert az új bor szétszakítja és tönkreteszi a tömlőt, meg a bor is elfolyik.
38 Az új bort mindig új tömlőbe kell tölteni.
39 Aki kiforrott, megérlelt bort iszik, annak nem kell az újbor. Miért? Mert azt mondja, hogy az érett jobb.”