1 Ezután Jézus a tizenkét apostollal a városokat és falvakat járta. Hirdette az Isten Királyságáról szóló örömhírt.
2 Volt velük néhány asszony is, akiket Jézus gonosz szellemektől szabadított meg és betegségekből gyógyított meg: a magdalai Mária, akiből hét gonosz szellem ment ki,
3 Johanna, Kuza felesége, és Zsuzsanna, meg sokan mások is. Kuza Heródes egyik főembere volt. Ezek az asszonyok a saját vagyonukból támogatták Jézust és a tanítványokat.
4 Nagy tömeg gyűlt össze. Minden városból jöttek, Jézus pedig a következő jelképes történetet mondta nekik:
5 „Egy földműves kiment a szántóföldjére vetni. Ahogy szórta a vetőmagot, néhány mag az útra esett. Ezeket az emberek eltaposták, az égi madarak pedig megették.
6 Némelyik mag köves talajra esett, de amint kicsírázott, el is száradt, mert nem kapott elég nedvességet.
7 Más magok tüskés gyomok közé hullottak. Felnőve a gyomok elnyomták a jó növényeket, így azok is elpusztultak.
8 Más magok viszont a jó földbe kerültek. Amikor megnőttek, bőséges termést hoztak: százszor annyit, amennyit a magvető elvetett.”Jézus hangosan kiáltva fejezte be a történetet: „Akinek van füle, hallja és értse meg, amit mondok!”
9 Tanítványai megkérdezték tőle, hogy mit jelent ez a történet.
10 Ő így felelt: „Ti megérthetitek Isten Királyságának titkos igazságait, de a többieknek csak jelképes történeteket mondok, hogy»nézzenek, de ne lássanak,halljanak, de ne értsenek.«” Ézs 6:9
11 „Ennek a történetnek a következő a jelentése. A mag: Isten üzenete.
12 Az útra hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják ugyan Isten üzenetét, de a Sátán azonnal ellopja a magot a szívükből, hogy ne tudjanak hitre jutni és megmenekülni.
13 A köves talajra hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják Isten üzenetét, örömmel fogadják, de az nem tud meggyökerezni bennük. Ezek hisznek ugyan egy ideig, de amikor próbára teszik őket a nehézségek, elvesztik a hitüket, és elfordulnak Istentől.
14 A tüskés gyomok közé hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják Isten üzenetét, de ahogy az idő múlik, az élet gondjai, gazdagsága, és élvezetei elnyomják bennük Isten üzenetét, így végül soha nem hoznak termést.
15 A jó föld esete pedig azokat jelképezi, akik Isten üzenetét jó és őszinte szívvel befogadják, megőrzik, és türelmes állhatatossággal termést is hoznak.”
16 „Nem azért gyújtanak olajmécsest, hogy letakarják, vagy az ágy alá tegyék, hanem hogy a mécstartóra helyezzék, és világítson azoknak, akik bejönnek a szobába.
17 Mert minden rejtett dolog a világosságra fog kerülni. Minden titok nyilvánvaló lesz, és mindenki látni fogja.
18 Tehát gondoljátok át alaposan, amit hallotok! Mert akinek van, az még többet kap. De akinek nincs, attól még azt is elveszik, amiről azt gondolja, hogy az övé.”
19 Egyszer Jézus anyja és testvérei eljöttek, de a tömeg miatt nem tudtak a közelébe jutni.
20 Az emberek ekkor szóltak Jézusnak: „Édesanyád és testvéreid odakinn állnak, és látni szeretnének.”
21 De ő így válaszolt: „Azok a testvéreim és anyám, akik meghallják Isten beszédét, és engedelmeskednek neki: megteszik, amit ő mond.”
22 Azokban a napokban történt, hogy Jézus a tanítványaival együtt beszállt egy bárkába. „Menjünk át a tó túlsó partjára!” — mondta nekik, és elindultak.
23 Miközben hajóztak, Jézus elaludt. Hirtelen szélvihar csapott le a tóra. A hajó már kezdett megtelni vízzel, és mindannyian veszélyben voltak.
24 A tanítványok ekkor felébresztették Jézust, és azt mondták: „Mester! Mester! Végünk van!”Ekkor Jézus felkelt, ráparancsolt a szélre és a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és nagy csend lett.
25 Majd a tanítványokhoz fordult: „Hol van a hitetek?”Ők nagyon megdöbbentek és elámultak ezen, és egymást kérdezgették: „Kicsoda ez, hogy parancsol a szélnek és a víznek, azok pedig engedelmeskednek neki?!”
26 Ezután megérkeztek Gadara vidékére, amely Galileával szemben van a Genezáreti-tó túlsó partján.
27 Amikor Jézus partra lépett, egy ember jött oda hozzá a város felől. Ebben a férfiben gonosz szellemek laktak, már régóta nem hordott ruhát, és nem házban lakott, hanem a sírbarlangokban tanyázott.
28-29 Mivel a gonosz szellemek már régóta uralkodtak rajta, kezét-lábát vas láncokkal kötözték meg. De hiába próbálták fogva tartani, mindig letépte magáról a láncokat, és a gonosz szellemek a pusztába űzték. Amikor ez az ember meglátta Jézust, a lába elé borult, és így kiabált: „Mi közöd hozzám, Jézus, Magasságos Isten Fia?! Kérlek, ne kínozz engem!” Jézus ugyanis megparancsolta a gonosz szellemnek, hogy menjen ki az emberből.
30 Jézus megkérdezte a gonosz szellemtől: „Mi a neved?”Az pedig így felelt: „Légió”, mert sok gonosz szellem volt abban az emberben.
31-32 A közelben, a hegyoldalon nagy sereg disznó legelészett. A gonosz szellemek kérlelték Jézust, hogy ne küldje őket a mélységbe, hanem engedje meg nekik, hogy a disznókba menjenek, és ő megengedte nekik.
33 Így a gonosz szellemek kijöttek az emberből, és belementek a disznókba. Azok pedig a meredek hegyoldalról a tóba rohantak és mind belefulladtak.
34 Amikor a pásztorok látták, hogy mi történt, elfutottak és mindenkinek elmondták a városban és a falvakban.
35 Az emberek ekkor kijöttek Jézushoz, hogy lássák, mi történt. Azt, akiből a gonosz szellemek kimentek, ott találták Jézus lábánál: már fel volt öltözve, és teljesen épelméjűen viselkedett. Az emberek ekkor nagyon megrémültek.
36 Akik látták, elbeszélték a többieknek, hogyan gyógyult meg az az ember, akiben a gonosz szellemek voltak.
37 Ekkor Gadara egész népe arra kérte Jézust, hogy menjen el tőlük, mert nagy félelem töltötte el őket. Ezért Jézus hajóba szállt, és elment.
38 Az az ember azonban, akiből a gonosz szellemeket kiűzte, könyörgött neki, hogy hadd mehessen vele.De Jézus elküldte, és azt mondta neki:
39 „Menj haza, és mondd el mindenkinek, mit tett veled Isten!”Ő el is ment, és az egész városban elhíresztelte, mit tett vele Jézus.
40 Amikor Jézus visszatért a másik partra, a tömeg örömmel üdvözölte, mert már vártak rá.
41 Ekkor egy Jairus nevű ember érkezett hozzá, aki a helyi zsinagóga vezetője volt. Leborult Jézus lábához, és arra kérte, jöjjön el a házához,
42 mert egyetlen leánya, aki körülbelül tizenkét éves volt, haldoklott.Jézus el is indult vele, a tömeg pedig szorosan körülvette.
43 Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve olyan betegségben szenvedett, amely állandó vérzéssel járt. Minden pénzét orvosokra költötte, de senki sem tudta meggyógyítani.
44 Odalépett Jézus mögé, és megérintette Jézus ruhája szélét. Amikor ezt megtette, a vérzés azonnal megszűnt.
45 Jézus megkérdezte: „Ki érintett meg?”Mindnyájan tagadták, Péter pedig ezt mondta: „Mester, az emberek tolonganak körülötted, és szorongatnak téged!”
46 De Jézus így felelt: „Valaki megérintett, mert éreztem, hogy erő áradt ki belőlem.”
47 Amikor az asszony látta, hogy nem maradhat titokban, reszketve előjött, és leborult előtte. Mindenki előtt elmondta, hogy miért érintette meg, és hogy azonnal meggyógyult.
48 Jézus ekkor hozzá fordult: „Leányom, mivel hittél, meggyógyultál. Menj el békességgel!”
49 Amíg Jézus beszélt, jött valaki a zsinagóga vezetőjének házából, és azt mondta Jairusnak: „A leányod már meghalt, ne fáraszd tovább a Mestert!”
50 De Jézus meghallotta, és így biztatta Jairust: „Ne félj, csak higgy, és meggyógyul a leányod!”
51 Amikor Jézus megérkezett a házhoz, senkit nem engedett bemenni, csak Pétert, Jánost, Jakabot, meg a leány apját és anyját vitte magával.
52 Közben mindenki sírt, jajgatott, és a leányt gyászolta. De Jézus rájuk szólt: „Ne sírjatok, mert a leány nem halt meg, csak alszik!”
53 De azok kinevették, mert tudták, hogy a leány meghalt.
54 Akkor Jézus megfogta a kislány kezét, és megszólította: „Kelj fel, kislány!”
55 Ekkor a leány szelleme visszatért, ő pedig azonnal talpra állt. Akkor Jézus mondta, hogy hamar adjanak neki enni.
56 A leány szülei nagyon csodálkoztak és meg voltak döbbenve. Jézus megparancsolta nekik, hogy senkinek se mondják el, ami történt.